Sorsdöntő 2 év következik az emberiség történetében a WWF szerint

Tudtad, hogy a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár? És azt, hogy a Földnek ma már csupán a negyede mentesül az emberi tevékenység alól? Két év után ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentése, mely lerántja a leplet bolygónk állapotáról és az emberi tevékenység hatásáról.

Közel 45 év alatt 60%-kal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, 22%-kal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely, és a tengeri madarak több mint 90%-ának gyomrában található műanyag. Csak néhány rémisztő szám a rengeteg adat közül, mely a WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentésében látott napvilágot, és amely a bolygó jelenlegi állapotát mutatja.

A természet tiszta vizet, levegőt és termőtalajt nyújt, helyet biztosít a különféle fajoknak, élelmiszerként és gyógyszerként funkcionál. Természetesnek vesszük, hogy jelen van, és folyamatosan ad. Pedig, ha nem vigyázunk rá, akkor egyszer csak elfogynak az erőforrásai.

Bolygónk állapota és az emberi hatás

Lássunk néhány konkrét adatot! Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60%-kal csökkentek, a trópusokon pedig nem kevesebb mint 89%-kal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6% volt, 2014-ben pedig már csak 78,6%. Ez idő alatt az Amazónia 20%-a, globálisan a vizesélőhelyek 35%-a eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Pedig, ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

A természet azonban még így is sokat tesz értünk, amit az idei Élő Bolygó Jelentés számszerűsít is: megtudhatjuk például, hogy a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. Vagy, hogy élelmiszer-termelésünk 35%-a függ a beporzástól, a világ lakosságából pedig 10-12% számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.

A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem véletlen. 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség, ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön, a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett.

Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen. A kérdés azonban felmerül: vissza lehet-e fordítani ezt a tendenciát, és, ha igen, akkor hogyan?

Ambiciózusabb célok, azonnali cselekvés

Hosszú út áll előttünk, ha javítani akarunk a Föld állapotán, azonban összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel ez nem lehetetlen! Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, mely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk azt.

A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolnunk. A Fenntartható Fejlődési Célok is kijelölik azt az utat, melyen járnunk kell ahhoz, hogy a természet integritását megőrizzük. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében.

Az addig vezető út lehetőséget ad arra, hogy utoljára észbe kapjunk, és a tetteinket és célkitűzéseinket a megfelelő ambícióval a jó irányba tereljük. Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. Talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják a természet pusztulását. A mostantól 2020 végéig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében. Az Élő Bolygó Jelentés magyar nyelvű összefoglalója ide kattintva érhető el, a teljes, angol nyelvű jelentés pedig innen tölthető le.

Nézd meg ezt is - Kiszáradt egy 26 méter mély tó

Szinte teljesen kiszáradt a Brenetsi-tó a klímaváltozás miatti aszály következtében. A különben egyáltalán nem sekély tó feneke egyes helyeken teljességgel láthatóvá vált, pedig legmélyebb pontján rendesen 26 méter mély a víz.

• föld
• környezetvédelem
• környezetszennyezés
• globális felmelegedés
• élő bolygónk
• jelentés
• tudomány
• természet
• klímaváltozás
• emberi tevékenység
• Terasz