Számos civilizációt elpusztított a földtörténeti kor, amiben ma is élünk
Jelenkorunk földtörténeti szempontból 4200 évvel ezelőtt kezdődött a tudósok szerint.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart - írja a BBC hírportálja. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét.
Minden egyes "szelet" valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, mely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak.
Sok civilizációt elpusztított
Az úgynevezett standard globális kronosztratigráfiai skála időről időre való megújításáért felelős Nemzetközi Rétegtani Bizottság - ICS - szerint a holocén továbbtagolható felső, közép és alsó szakaszra. Mindegyik szakaszhoz valamilyen jelentős éghajlati esemény kapcsolódik. A még ma is tartó Meghálaja-korszak kezdete - melynek meghatározását az északkelet-indiai állam egyik barlangjában lévő álló cseppkövek (sztalagmit) rétegei segítették -, 4200 évvel ezelőtt volt.
Ez a korszak egy pusztító aszállyal indult, mely két évszázadon át éreztette hatását, számos civilizációt elpusztítva egyebek közt Egyiptomban, Görögországban, Mezopotámiában, az Indus és a Jangce folyók völgyében. Az aszályt feltehetőleg az óceáni és légköri cirkulációk megváltozása okozta. Az ICS új felosztási javaslatát ratifikáló Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének - IUGS - főtitkára, Stanley Finney szerint a Meghálaja-korszak azért számít egyedülállónak a geológiai időskálán, mert kezdete egybeesik egy globális kulturális eseménnyel, melyet egy globális éghajlati esemény váltott ki.
A holocén középső szakasza, a Northgrippian 8300 évvel ezelőtt kezdődött, és a Meghálaja-korszak kezdetéig tartott. Ennek a szakasznak a kezdete egy hirtelen lehűléshez köthető, melyet valószínűleg az okozott, hogy a mai Kanada területén elolvadt gleccserekből származó édesvíz az Atlanti-óceán északi részébe került, megbolygatva az óceáni áramlatokat.
A holocén legrégebbi szakasza, mely az utolsó jégkorszak végével vette kezdetét, a grönlandi nevet kapta. A kutatók egy része ugyanakkor elhamarkodottnak érzi a geológiai időskála azonnali aktualizálását. Szerintük ugyanis nem biztos, hogy az egyes új korszakok kezdetének tekintett mérföldkövek valóban globális hatással bírtak. Ezenkívül nehezményezik, hogy akkor született döntés az új korszakokról, amikor még mindig aktív vita zajlik az antropocén földtörténeti kor jóváhagyásáról. A javasolt földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik.
Nézd meg ezt is - A sziget, amit hó és jég ural
Gyönyörű és elképesztően egyedi Grönland szigetének látképe. Ritka képek!
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- érdekesség
