2,7 millió éves jeget találtak az Antarktiszon: már rég el kellett volna olvadnia
Eddig azt hitték, a legidősebb jégmag maximum 800 ezer éves.
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Így tökéletesítheted a frizurádat egy színes kendővel: 3 egyszerű, de csodás variáció, amivel garantáltan sikert aratsz »
- Ez a retró minta a nyár legbájosabb trendje: játékos és feltűnő, mégis nőiessé teszi a szettet »
- Anne Hathaway először jelent meg a cannes-i filmfesztiválon, és megadta a módját: gyönyörű ruhát választott »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.
Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a sarkvidékekről származó jégmagok életkorának felső határa nagyjából 800 ezer év, mivel a Föld belsejének hője alulról megolvasztja a jégdzsungeleket - olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Néhány évvel ezelőtt azonban a Princetoni Egyetem szakemberei felfedezték, hogy az úgynevezett kék jég sokkal idősebb mintákat is magában rejthet.
A kék jég akkor keletkezik, amikor a gleccserekre lehulló hó összefagy, és a levegő kiszorul belőle. Ennek a jégtípusnak további jellegzetessége, hogy az alul lévő jég idővel felfelé nyomódik, és ezáltal nem olvad el. A kutatók ilyen jégmagminták után kutatva végeztek fúrásokat a McMurdo-kutatóállomás szomszédságában lévő Allan Hillsnél.
A gleccserekből nyert jégmagok hátránya, hogy sokkal nehezebb meghatározni a korukat, mint az egyéb területekről származó mintáknak, amelyek koráról a rétegeik árulkodnak. A szakemberek rájöttek, hogy a most felszínre hozott ősi jégminta korát a benne lévő kálium- és argonmaradványok után kutatva lehet meghatározni, amely ugyan nem annyira pontos, mint a rétegek számolása, de a kutatók úgy vélik, hogy plusz-mínusz 100 ezer év pontossággal működik.
A kutatók első ízben 128 méteres mélységig fúrtak le, legutóbb pedig már elérték a 205 métert, ahonnan a korábbinál csaknem kétszer öregebb mintát hoztak a felszínre. A jégmagokban csapdába esett levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a kutatóknak a minta keletkezésekor uralkodó klíma meghatározásában. A 2,7 millió éves mintában található levegőbuborékok a jégkorszakokat megelőző éghajlati viszonyokról árulkodnak.
A szakemberek mostanra megállapították, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció az érintett időszakban nagyjából 300 ppm (milliomod térfogatrész) körül mozgott, ami jóval kevesebb a jelenlegi 400 ppm-nél. A kutatók szerint azonban a friss jégmaggal kapcsolatban az az igazán izgalmas, hogy még régebbi, akár 5 millió éves minták felfedezésének lehetőségével kecsegtet.
Képek: Wikipédia
OLVASD EL EZT IS!
- klímaváltozás
- környezetszennyezés
Pest megyényi jégtömb vált le az Antarktiszról: nem véletlenül rettegtek a kutatók
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
