Ki találta fel valójában a villanykörtét? Edison és társai, akik más találmányaival arattak babérokat

Réges-régen, amikor a szellemi tulajdon védelme még gyerekcipőben járt, gátlástalanul használták fel egyes tudósok kevésbe ismert vagy vagyonos társaik ötleteit, akik nem tudták találmányaik szabadalmaztatását megfizetni.

Egyesek nagyon sokat kaszáltak, miközben mások, áldozatául esve a dzsungeltörvényeknek, minden elismerés nélkül, szegénységben haltak meg. 

Ellopott felfedezések

Galileo Galilei és a távcső

A teleszkóp feltalálását Galileo Galilei nevéhez kötik, de ő csak tökéletesítette azt. Johann Lippershey holland optikus volt, aki először szabadalmaztatni próbálta a találmányt, majd többen is próbálták saját nevükön levédetni. A szabadalmi jogokat végül három férfi között osztották el: Johann Lippershey, Zacharias Janssen és Jacob Metius lettek a hivatalos feltalálók. 

Nagyjából egy évre rá, hogy a három férfi munkáját elismerték, találkozott Galileo Galilei teleszkóppal. A feljegyzések szerint ezt fejlesztette tovább, majd pár nap múlva prezentálta eredményeit a Szent Márk-székesegyház harangtornyában a velencei dózsénak, aminek gyorsan híre is kelt. Galilei volt az első, aki csillagászati célokra is használható teleszkópot használt tudományos felfedezéseihez, de az eszköz feltalálása nem az ő nevéhez fűződik.

Charles Darwin és az evolúció elmélete

Darwin a fél világot bejárta. Eleinte orvosnak tanult, majd amikor kiderült, hogy ódzkodik a vér látványától, a természettudományok felé fordult. A fél világot bejárva végzett gyűjtőmunkát, eleinte geológusként különböző kőzeteket, majd állatokat és növényeket kutatva, rajzait és jegyzeteit pedig oxfordi professzoroknak is továbbította. A különböző fajok egymás közötti kapcsolatának gondolata már akkor megfogalmazódott benne, amikor a Beagle fedélzetén hazatért 1836-ban. Ekkor már biztos volt benne, hogy az evolúció létezik, csak még nem tudta hogyan működik. 

Kutatásai sok évnyi rendszerezése után még mindig nem publikálta eredményeit, félve, hogy az akkor erősen vallásos brit társadalom és tudományos közeg kiveti magából. Próbált magának biológusként is hírnevet szerezni, készülve az egyre bővülő evolúciós elmélet publikálására. Darwin húsz évet várt. Időközben felbukkant Alfred Russel Wallace, fiatal természettudós, aki először szintén geológiával, majd biológiával foglalkozott. Amikor a fiatal kutató megjelent saját evolúciós elméletével, Darwin úgy döntött, végre publikálja munkáját. Wallace és Darwin egyeztették eredményeiket, majd együtt is tárták őket nyilvánosság elé. Hiába, hogy Darwin elismerte Wallace-t, mint tudóst, akinek önálló kutatása és eredményei voltak az evolúciós elmélet területén, de a laikus és tudományos utókor is szeret erről elfeledkezni.

Alexander Graham Bell és a telefon

Antonio Meucci olasz bevándorló évekkel az előtt bemutatta akusztikus csőtelefonját, hogy Graham Bell előjött volna a telefon ötletével, de nem volt pénze szabadalmaztatni ötletét. Az első távbeszélő-összeköttetést 1854-ben fejlesztette ki, amikor felesége, reumája miatt, nem tudta elhagyni a szobáját. A készüléket először 1860-ban mutatta be. Befektetőkkel való bajos üzletei és későbbi gőzkazánbalesete miatt elszegényedett, így 1871-ben nem tudta összegyűjteni a kellő összeget, hogy levédesse találmányát. Az ideiglenes szabadalom 1873-ban járt le. 

Amikor felkereste a Western Union Telegraph Companyt és megosztotta velük fejlesztéseit, azok később elveszettnek nyilvánították az Antonio Meuccitól kapott készüléket és dokumentumokat. Alexander Graham Bell, aki akkor a cég alkalmazásában állt, rá három évre, 1876-ban szabadalmaztatta a telefont saját nevén.  

Meucci élete végéig pereskedett, mégsem sikerült visszaszereznie a szabadalmi jogokat. Sem elismerést, sem kártérítést nem kapott eredményei eltulajdonításáért, szegénységben halt meg. A történet itt nem ér véget, az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza 2002-ben határozatban ismerte el Antonio Meuccit, mint aki nagy szerepet játszott a telefon feltalálásában. 

Thomas Edison és a villanykörte 

Humphrey Davy kétszáz évvel azelőtt, hogy az első ma is ismert villanykörte megszületett, már vizsgálta a módját, hogyan lehetne elektromosság segítségével fényt létrehozni. Felfedezte, hogy mikor az elektromos áram vezetéken fut, az ellenállás miatt az addig melegszik, és fényjelenséget produkál. Ő fogalmazta meg a fő problémát is, amit az utána következő években próbáltak kiküszöbölni a tudósok: egy praktikus izzólámpa létrehozásához szükség van olyan olcsó alapanyagra, ami nemcsak fényesen izzik, de órákig úgy marad.

A megoldást sokszor kötik Thomas Edison nevéhez, aki 1879-ben megalkotta a szénszálas villanykörtét. Warren de La Rue brit kémikus negyven évvel előtte megoldotta a problémát azzal, hogy vékony, de nagy ellenállású platinaszálakat használt, amiket vákuumban zárt el. Azonban az ő megoldása nem volt mindenki számára elérhető, a platina túl drágának, a vákuum pedig nehezen kivitelezhető megoldásnak bizonyult.

1878-ban egy másik brit kémikus, Joseph Swan nyilvánosan prezentálta saját villanykörtéjét, amihez a platinánál jóval olcsóbb szént használt, de az általa használt szálak akármilyen vastagok is voltak, gyorsan kiégtek. Joseph Swan és Waren de La Rue kutatásait és eredményeit ötvözve dolgozta ki Thomas Edison saját villanykörtéjét úgy, hogy továbbra is szénszálakat használt, amiket sikeresen vákuumba helyezett, így oldva meg az addig fennálló piaci és tudományos problémákat, amik akadályozták, hogy a villanykörte mindennapi használati tárggyá válhasson. 

Guglielmo Marconi és a rádió 

Nikola Tesla 1892-ben jött elő a rádió ötletével, 1898-ban már megépítette első rádióvezérelt, robotizált hajóját, amit messziről távirányított. Évekig próbálta találmányát a haditengerészetnek eladni, de hiába. Felfedezését, hogy elektronizált tekercseit nagy távolságokat átívelő üzenetküldésre is tudja használni, 1900-ban sikeresen szabadalmaztatta. Ekkor kezdte el építeni adóvevő-tornyát is Long Islanden, hogy bolygón átívelő adást indítson, lehetővé téve a gyors információközlés fejlődésének egy újabb szakaszát. Szerencsétlenségére a megvalósítás közben csődbe ment, ami  megszakította a rádióval kapcsolatos kutatásait. 

Guglielmo Marconi mások ötleteit és és kutatásait dolgozta tovább, hogy később piacra dobja őket. Ugyanígy állt Tesla rádióhullámokkal és -közvetítéssel kapcsolatos felfedezéseihez is, ami később évekig húzódó pereskedéshez vezetett. Guglielmo Marconi 1937-es halála után fél évvel az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának rendelkezése szerint visszaítélték Nikola Teslának a rádió felfedezéséért adott szabadalmi jogokat. 

Thomas Hunt Morgan, Edmund Wilson és M. Carey Thomas  és a nemi kromoszómák

Nettie Stevens amerikai genetikus 1903-ban szerezte doktori végzettségét. Akkoriban nagyon kevés nő érvényesült tudományos körökben, ő lett az első olyan amerikai nő, aki elismerést kapott tudományos munkáiért. Nem az összesért, ugyanis amíg doktoriját csinálta, három vezető kutató is rálátott munkásságára, miszerint a biológiai nemet nem környezeti tényezők határozzák meg.

Kutatásai során rovarok kromoszómáit vizsgálva fedezte fel, hogy bizonyos fajok eltérő nemeinek kromoszómái is eltérők, és elkülönülésük vezet később a női vagy férfiivarérés megkezdődéséhez. Doktori kutatásait három másik kutató ellenőrizte: Thomas Hunt Morgan, Edmund Wilson és M. Carey Thomas. Nettie Stevens korán elhunyt mellrákban, sosem szerezte meg a professzori címet. Mivel posztumusz senkit sem lehet Nobel-díjra jelölni, az eredményeiért járó elismerést négy évvel Nettie Stevens halála után tudományos témavezetői kapták.

James Watson, Francis Crick, Maurice Wilkins és a DNS dupla spirál alakja

Maurice Wilkins, Francis Crick és James Watson 1962-ben kaptak Nobel-díjat a DNS-spirálszerkezet felfedezéséért. Egy ember azonban kimaradt az elismerésből, Rosalind Franklin, aki elsőként tett felfedezéseket a témában. 

Rosalind Franklin egy laborban dolgozott Maurice Wilkinsszel, mindketten DNS-kutatással foglalkoztak, ám különböző projektekben vettek részt. Mindketten elsőként használhattak röntgengépet a munkájukhoz, hogy leképezzék a DNS-szerkezetet. Abban az időben nőknek nem volt teljes hozzáférésük a laborhoz, ami ráerősített a Maurice Wilkins és Rosalind Franklin közötti ellentétre. Maurice Wilkins köztudottan sokszor kezelte Rosalind Franklint asszisztensként, hiába voltak kollégák.

Wilkins Franklin munkája során folyamatosan publikálta saját eredményeit, 1952-ben 51-es kép néven elhíresült felvételével derült fény a DNS dupla spirálszerkezetére is. Raymond Gosling Rosalind Franklin vezetése alatt dolgozott, az 51-es képet is együtt készítették. Raymond Gosling kutatási vezetőjének tudta nélkül osztotta meg tapasztalataikat a Nobel-díjat később bezsebelő tudósokkal, akik a kutatási fejleményeket összesítve először publikálták az eredményeket.

Mark Zuckerberg és a Facebook

Amikor a másodéves egyetemista, Mark Zuckerberg elindította a Facebookot 2004-ben, ezt három csoporttársa belegyezése nélkül tette, akik szintén hozzájárultak a Facebook ötletének megszületéséhez.

Cameron és Tyler Winklevoss és Dyvia Narenda később állították, hogy a Facebook az ő ötletük volt, és Mark Zuckerberg bármilyen hozzájárulás nélkül indította el, majd sajátította ki azt. Beperelték, és peren kívül megegyeztek. A sztorit a Közösségi háló című film dolgozta fel, elég hitelesen.

15 magyar találmány, ami megváltoztatta a történelmet

Az élethű, színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.

(Képek: Getty Images, Wikipedia, Bitannica, CyberneticZoo)

• tudomány
• szabadalom
• Terasz