Platón több ezer éves elméletét igazolták magyar kutatók
Úgy tűnik, a föld tényleg kockákból épül fel.

- Segítenek, ha pár nappal késleltetnéd a hajmosást, felfrissítik a frizurát: kíméletesebb szárazsamponok árakkal »
- A magyar plus size modell nem csak fehérneműben mutatja meg alakját: Sirokai Diána imádja a merész ruhákat »
- Mintha Cindy Crawfordot látnánk a retró fotókon, de nem ő az: az ikonikus smink is rásegít a kísérteties hasonlóságra »

- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Orosz Barbara ilyen gyönyörű menyasszony volt: férjével először szerepelt címlapon
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését, miszerint a föld kockákból épül fel - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az MTI-vel.
A közlemény szerint Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus kései munkáiban úgy vélte, a világmindenséget alkotó négy elem - a föld, a víz, a tűz és a levegő - mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a föld hexaéderekből, vagyis kockákból.
Mire jutottak a kutatók?
A három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek - poliéderek - lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az átlagos alakzat egy kocka lesz.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre. Így tehát a Földön és más égitesteken fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka - tették hozzá.
Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc - Debreceni Egyetem - és Török János - BME - elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájának eredményét a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóiratai között számon tartott PNAS - amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia lapja - pénteken publikálta.
Megjegyezték, hogy a kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.
A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg a most záruló kutatás szerint a kocka a - szintén láthatatlan - kezdete ugyanezen folyamatoknak.
Fotók: Getty Images
8 kérdés a világűrről
Bár még mindig számos rejtély övezi a világűrt, az elmúlt fél évszázadban rengeteg új információval gazdagodtunk a folyamatosan fejlődő űrkutatásnak köszönhetően. Ahhoz, hogy az ember el tudja magát helyezni ebben a világban, jó, ha tisztában van egy-két ténnyel, legalább alapszinten.
OLVASD EL EZT IS!

- űrkutatás
- tudomány
Különleges térkép készült az univerzumról - Igazi mérföldkő az űrkutatásban

- űrkutatás
- tudomány
Rejtély a világűrben: a kutatók sem tudják, mi történt a hatalmas csillaggal

- űrkutatás
- tudomány