A titkos város, ahol minden aranyból van - Ma is sokak fantáziáját megmozgatja Eldorádó legendája

Az arany értékénél fogva nem csoda, hogy nem egy és nem két embert bolondított meg az elmúlt évszázadok során. Ez volt az a kincs, amiről Kolumbusz Kristóf ódákat zengett, miután visszatért 1493-ban felfedezőútjáról.

Hatására kitört az aranyláz, és számos spanyol felfedező indult útnak az Újvilág felé. Minden konkvisztádor mesés vagyonra szeretett volna szert tenni.

Eldorádó legendája ebben az időben kezdett terjedni, kecsegtetve más felfedezőket és gazdagságra szomjazókat. A történet szerint létezik egy hely, ahol minden aranyból van, még az épületek is, és töméntelen kincset halmoztak fel. Eldorádó legendájának több változata is ismert, annyi a biztos, hogy a mesés gazdagságért sokan indultak útnak.

Eldorádó legendája

Dél-európai konkvisztádoroktól, azaz hódítóktól, kalandoroktól eredt az a változat, hogy a későbbi Bogotá közelében lévő Guatavita-tónál egy különleges királyavatási szertartást végez a helyi muiszka törzs. Valahányszor új uralkodójuk lesz, elmennek a tóhoz, ott felajánlják az istenüknek az aranyat, bekenik királyuk testét aranyporral, majd egy nemesfémekkel megpakolt tutajon útnak indulnak a tavon. A kincsek az esemény legvégén a vízben végzik.

A történet hallatán fellelkesültek az aranykeresők, és számos expedíciót indítottak, hogy megtalálják a tó fenekébe dobott kincseket. Az ott élő bennszülöttek ugyan próbálták téves információkkal távol tartani őket, de ez nem sikerült. 

A spanyol hódítás szorosan összefügg az inka birodalom bukásával. Francisco Pizzaro végeztette ki az inkák királyát, Atahualpát, annak ellenére, hogy megígérte a spanyolnak, hogy megtölt egy szobát arannyal, másik kettőt pedig ezüsttel. Ezt hiába teljesítette Pizzaro kivégeztette, ami még V. Károly császár rosszallását is kivívta. Elterjedt a hódítók körében, hogy az uralkodó még kivégzése előtt kiadta törzsének, hogy rejtsék el a kincseiket, a spanyolok pedig úgy hitték, a rengeteg kincs egy titkos városba kerülhetett.

Szárnyra kelt a fényűző Eldorádó - más néven Manoa del Dorado - városának neve. A mesék szerint ebben a rejtélyes városban a házakat aranylemezek borítják, kövezete drágakövekből áll. A szóbeszéd szerint ez volt az a hely, ahova az inkák utódai menekültek, és fényűző aranypalotájukban éltek.

A hódítók lázasan, fáradhatatlanul keresték a mesés aranyvárost Amerika-szerte, Kolumbiában, az Amazonas vidékén, az Orinoco területén, Guyananál és az Ojapock forrása körül, mégsem leltek nyomára. Még I. Erzsébet angol királynő is kerestette a kincseket, de nem járt sikerrel. A 20. században tovább kutatták az aranyvárost, de Eldorádót a mai napig nem találták meg.

Furcsa tárgyak a ház körül

Nem kell ahhoz kincskereső útra menni, hogy meglepő dolgokat találjon az ember: olyan esetekről mesél a következő cikk, amikor hétköznapi emberek hátsó kertjéből ástak ki váratlan tárgyakat.

• ezo
• legenda
• eldorádó
• Terasz