Életbe vágóan fontos kérdésben kapott rossz osztályzatot Magyarország

Jelentősen romlott Magyarország helyezése a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra Madridban, az ENSZ 25. klímacsúcsán.

A CCPI szerint világszerte vannak javuló tendenciák az országok teljesítményeiben, de számos, éghajlatvédelemben elméletileg élenjáró ország gyengén teljesít, Magyarország pedig a tavalyi 42. helyről a 47. helyre csúszott vissza.

A Föld ökoszisztémája a tét

Hiába a társadalom mind hangosabb kiállása, a fejlődő energiahatékonysági és a tárolási technológiák, az elektromos közlekedés terén elért haladás, a Párizsi Egyezménynek való megfeleléshez és a Föld ökoszisztémájának túléléséhez sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

A CCPI tizenöt éve 14 kategóriában pontozza 56 ország - ebben az évben 57, Chile csatlakozásával - és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét, ami az üvegházgáz-kibocsátás, energiahatékonyság, megújuló energiák használata és az éghajlatpolitika részekből áll. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a harmadik helyre csúszott vissza, míg a második helyezést Dánia érte el. Európa világszinten közepes értékelést kapott, holott vezető szerepre vágyik az éghajlatváltozás elleni harcban. 

Magyarország a 47. helyezését az utóbbi évek óta növekvő kibocsátásának és a megújuló energia használatban elért gyenge teljesítményének köszönheti. A tervekben sem szerepel a nemzetközi, közös céloknak megfelelő arányú megújulóenergia-használat 2030-ig. 

Az Európai Unión belül Portugália és Ciprus érte el a legrosszabb eredményeket az üvegházgázok kibocsátása terén. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Kína. 

Emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás

- A globális szén-dioxid-kibocsátás továbbra is emelkedik, 2009 óta évente átlagosan 1,5%-kal nőtt, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének újabb jelentéseiből mindig az derül ki, hogy az eddig tervezetthez képest jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hogy maradjon remény a globális melegedési hatást 2 Celsius-fok alatt tartani - jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

A 2050-ig tartó, EU-s, hosszú távú karbonsemlegességi cél kitűzését eddig meghiúsító kormányok vezetői múlt hét pénteken kaptak levélben felhívást a három ország környezetvédő civil szervezeteitől, hogy ne legyenek a továbbiakban a közös éghajlatpolitika gátjai.

- Különösen fontos lenne, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek - mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

Tájsebek az országban: szomorú a történetük, de így is imádják őket a turisták

A legtöbb és legnagyobb tájsebeket valószínűleg a bányászat idézte elő a leggyönyörűbb vidékeken, de a hulladéklerakók, az elhagyott gyárépületek is súlyos terhet jelentenek az ökoszisztémának.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• környezetvédelem
• levegő
• ökoszisztéma
• környezetszennyezés
• környezettudatosság
• klímaváltozás
• megelőzés
• Terasz