Bejárta a világot a döbbenetes magyar fotó - Nem ez az egyetlen

A francia Joseph Nicéphore Niepce csupán időtöltésként foglalkozott azzal 1813-ban, hogy megtalálja a camera obscura által megörökített képek rögzítésének módját. Sikerült kidolgoznia egy műnyomó eljárást, módszerét azonban csak honfitársának, Louis Jacques Mandé Daguerre-nek sikerült az 1840-es évekre tökéletesítenie.

Nagyjából ebben az időszakban tevékenykedett William Henry Fox Talbot is a természeti jelenségek képi rögzítésének módján - ő volt az, akinek végül sikerült kidolgoznia a negatív eljárást, melynek köszönhetően lehetőség nyílt egyetlen felvételről végtelen számú másolatot készíteni.

A fényképezés történetének első, bizonytalan lépéseit nemsokára jóval határozottabb és nagyobb léptékű fejlődés követte: néhány évtized múlva a fényképezés már művészetté alakult, és olyan neveket tett világhírűvé, mint a magyar származású André Kertész vagy Friedmann Endre, ismertebb nevén Robert Capa. A világszerte elismert magyar fotósok száma azóta megsokszorozódott, és évről évre újabb tehetségek írják be magukat a fotózás történetébe.

A D-nap Robert Capától

Friedmann Endre Ernő, aki Robert Capa néven vált világhírűvé, 1913-ban született Budapesten. Őt tartják a világ első haditudósítójának, egyben a 20. század egyik legnagyobb fotográfusának. A második világháborúban készült képeit a frontvonalról küldte a LIFE magazinnak, világhírét pedig tovább erősítette azzal, hogy ő volt az első fotós, aki 1944. június 6-án hajnalban az első partraszállókkal Normandia földjére lépett.

A D-nap eseményeit megörökítő fotósorozata összesen hat tekercset tett ki, a több mint 100 képből azonban csak néhány maradt fenn. Miután ugyanis még aznap visszatért a LIFE magazin londoni irodájába, és leadta a tekercseket, a laborban dolgozó 15 éves asszisztens - Larry Burrows, aki később maga is haditudósítóként dolgozott - annyira kíváncsi volt a felvételekre, hogy a kelleténél magasabb hőmérsékleten próbálta szárítani az előhívott képeket.

A túl magas hőmérsékletet csak mindössze nyolc kép és három kocka élte túl, minden más, felbecsülhetetlen értékű fotó megsemmisült, ráadásul ezek is elmosódtak. A LIFE végül enyhén életlen képaláírással közölte a képeket - melyet végül dacból Capa életrajzi regényének címéül is választott.

Afrgán férfi sebesült fiúval Gárdi Balázstól

A World Press Photo független, nonprofit szervezete Hollandiában alakult, és immáron 55 éve támogatja és népszerűsíti a hivatásos sajtófotósok munkáját. A mára világhírűvé vált szervezet minden évben megrendezi a világ legtekintélyesebb sajtófotóversenyét, melyre évről évre több ezer pályamunka érkezik. Számos kategóriában hirdetnek győztest, többek között Hír kategóriában is, melyben 2008-ban Gárdi Balázs két első díjat is nyert: egyet a 2007-ben Afganisztánban készült fotósorozatáért, egyet pedig azzal a képpel, melyen egy afgán férfi sebesült fiút tart a kezében.

A World Press Photo pályázatára érkezett képekből minden évben kiállítás nyílik, mely országról országra vándorol, hogy bemutassa a világnak a legjobb fotósok munkáit. Idén Budapesten október 31-ig látható a kiállítás a Millenáris Parkban.

Árnyjáték Máté Bencétől

A Wildlife Photographer of the Year - magyarul Az Év Természetfotósa - címet a londoni Természettörténeti Múzeum és a BBC Wildlife csatorna közös pályázatának keretében a legjobbnak ítélt fotós nyerheti el. A pályázatot először 1964-ben hirdették meg, akkor három kategóriában mindössze 600 jelentkező volt. A verseny ma a legrangosabb természetfotós megmérettetés, melyet a természetfotózás Oscarjaként emlegetnek, és melyre idén már 81 országból több mint 31 ezer nevezés érkezett. A tíz fős szakmai zsűri 12 kategóriában osztott ki díjakat, közöttük a legjobb kollekciónak járó Eric Hosking-díjat, melyet a 25 éves fiatal magyar fotós, Máté Bence vihetett haza.

De ugyancsak ő vehette át a legfőbb díjat is: a 31 ezer kép közül Árnyjáték című fotóját tartotta a verseny legjobbjának a zsűri, amiért Az Év Természetfotósa elismerést is neki ítélték - magyar fotós még soha nem kapta meg ezt az elismerést.

A pályázat keretében a jelenleg Norvégiában élő magyar fotós, Haarberg Orsolya Állatok a környezetünkben című képét is jutalmazta a zsűri, Magasra értékel-díjjal. Így Orsolya képe is szerepel majd Máté Bence munkái mellett a pályázatra érkezett képekből készült kiállításon, mely a londoni Természettörténeti Múzeumban látható 2010. október 22. és 2011. március 11. között.

• kultúra
• szabadidő
• természet
• fotózás
• fotó
• Terasz