Mindenki megvásárolja, miközben elképesztően káros - 7 aggasztó adat a divatiparról

Nem titok, hogy a fast fashion olcsó és csillogó termékei a legedzettebb tudatos vásárlókat is meg tudják néha szédíteni. Azonban az olcsón előállított termékek tucatjai mögött brutális környezeti károk keletkeznek.

Az alternatívákat pedig már mindenki ismeri: lehet másodkézből vásárolni – ott van a Facebook Marketplace, a Vinted, a tucatnyi ruhaeladós csoport, és bármikor be lehet sétálni egy turiba vagy adományboltba is a nagymárkák üzletei helyett.

7 ok, amiért ne válaszd a fast fashion boltokat

A fast fashion problémája nemcsak azokat érinti, akiket különösebben érdekel, hanem közvetetten mindannyiunk életére hatással van. Környezetszennyező hatása rendkívüli: mérgezi az ivóvizeket, társadalmi egyenlőtlenségeket és kihasználó munkahelyeket hoz létre, óriási energiaigénnyel jár, és rengeteg CO₂-kibocsátásért felelős. Emellett a ruhadarabok sokszor silány minőségűek, néhány év alatt elkopnak, kiszakadnak, és az emberek tucatjával vásárolják az újabb és újabb ócska árucikkeket, amelyek végül mind szemétként végzik.

Ezzel szemben a körforgásos gazdaság olyan modellt kínál, amely a pazarlás minimalizálására és az erőforrások újrafelhasználására épül. Ebben a rendszerben a termékeket úgy tervezik, hogy hosszabb élettartamúak legyenek, könnyen javíthatók és újrahasznosíthatók, így csökkentve a hulladék mennyiségét és a környezeti terhelést. A fast fashion viszont a gyors termelésre és fogyasztásra alapoz, ahol a ruhák élettartama rövid, és az állandó újdonság iránti igény fokozza az anyag- és energiafelhasználást. Ez a különbség nemcsak a környezetet érinti, hanem a gazdasági modellt is: míg a körforgásos gazdaság fenntartható fejlődést támogat, a fast fashion fenntarthatatlan és hosszú távon súlyos társadalmi és környezeti problémákat okoz.

A drágább, minőségi, környezetbarát és etikus előállítással készült termékek nemcsak a bolygót, hanem saját egészségünket is védik, hiszen nem mérgező eljárásokkal vagy anyagokból készülnek, és megfizetjük velük azoknak az embereknek a munkáját, akik elkészítik őket. Ugyanígy megoldás a másodkézből való vásárlás is, amely gyakran olcsóbb alternatíva. Gyakorlatilag nincs olyan nagymárka vagy fast fashion divatcikk, amit ne lehetne beszerezni second hand formában. Vásárlóként így mi magunk is részei lehetünk a körforgásos gazdaságnak, tudatos döntéseinkkel csökkenthetjük a fast fashion okozta károkat, és nyomást gyakorolhatunk az iparra, hogy fenntarthatóbb irányba mozduljon el.

Évente 92 millió tonna textilhulladék

Az évente gyártott 100 milliárd ruhadarab közül 92 millió tonna a hulladéklerakókban végzi. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként egy ruhákkal teli szemétszállító teherautónyi mennyiség kerül a hulladéklerakókba. Ha ez a tendencia folytatódik, a fast fashion hulladékának mennyisége az évtized végére várhatóan 134 millió tonnára fog emelkedni.

Eldobhatóság a minőség helyett

A ruhadarabok viselésének gyakorisága 15 év alatt körülbelül 36%-kal csökkent. A gyors kidobás és pazarlás kultúrája az évek során egyre rosszabbá vált, jelenleg sok ruhadarabot csak hét-tíz alkalommal viselnek, mielőtt kidobják. 

Az élővizek szennyezése

A divatipar a globális szennyvíz 20%-áért felelős. A festés és a kikészítés – vagyis azok a folyamatok, amelyek során színezéket és egyéb vegyszereket visznek fel a szövetekre – a globális CO2-kibocsátás 3%-áért, valamint a globális vízszennyezés több mint 20%-áért felelősek. A fonalak előkészítése és a szálak gyártása mellett ez a két folyamat gyakorolja a legnagyobb hatást az erőforrások kimerülésére, mivel fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával, energiaigényes eljárásokkal zajlanak.

Vízpazarlás 

Egy kilogramm pamut előállításához 20 000 liter vízre van szükség. A fást fashion nemcsak vízszennyező iparág, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy naponta hatalmas mennyiségű víz menjen veszendőbe. Ha ezt nehéz elképzelni, gondoljunk csak bele, hogy egyetlen póló előállításához körülbelül 2700 liter vízre van szükség, ami egy embernek 900 napra elegendő ivóvízmennyiségnek felel meg. Ráadásul egy mosáshoz 50-60 liter vízre van szükség.

Lineáris gazdaság

Évente megközelítőleg 120 ezer milliárd forint veszteséget okoz, hogy a ruhákat nem hordjuk elég ideig, és nem hasznosítjuk újra őket. A túlfogyasztás és a pazarlás legnagyobb problémája, hogy az évente kidobott ruhák túlnyomó többsége nem kerül újrahasznosításra. Világszerte a ruházati cikkekhez felhasznált anyagoknak csupán 12%-át dolgozzák fel újra. A gond főként abban rejlik, hogy ruháink anyaga, valamint az újrahasznosításra alkalmatlan technológiák nem teszik lehetővé a hatékony feldolgozást.

Mikroműanyag-szennyezés 

Az óceánba kerülő mikroműanyagok közel 10%-a textiltermékekből származik. A ruházati cikkek jelentős mikroműanyag forrást jelentenek, hiszen ma sok ruhát nylonból vagy poliészterből készítenek, amelyek egyszerre tartósak és olcsók. Minden mosás és szárítás során mikroszkopikus műszálak válnak le, amelyek a szennyvízrendszeren keresztül a folyókba és végül az óceánba jutnak. Becslések szerint évente körülbelül félmillió tonna ilyen szennyezőanyag kerül a tengerekbe, ami több mint 50 milliárd műanyag palack szennyezésének felel meg.

Fordított logisztika problémája

A fordított logisztika a termékek és anyagok ellátási láncban való visszafelé irányuló mozgását jelenti, például amikor a fogyasztók visszaküldenek árukat javítás, újrahasznosítás, újraértékesítés vagy ártalmatlanítás céljából. 2020-ban csak az Egyesült Államokban 2,6 millió tonna visszaküldött ruha került hulladéklerakókba.

A fogyasztók által a kiskereskedőknek visszaküldött termékek többsége hulladéklerakókban végzi, mert a vállalatok számára gyakran drágább újraforgalomba hozni őket, mint megsemmisíteni. Az Optoro fordított logisztikával foglalkozó vállalat becslése szerint ugyanebben az évben az online visszaküldések 16 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást okoztak az Egyesült Államokban, ami körülbelül 3,5 millió autó egy év alatti kibocsátásának felel meg.

Minden egyes vásárlással szavazunk arra, hogy milyen világot szeretnénk: tudatos döntéseinkkel támogathatjuk a fenntartható és etikus márkákat, és visszaszoríthatjuk a fast fashion káros hatásait. Ha többen választjuk a minőséget és a másodkézből vásárlást, azzal közösen nyomást gyakorolhatunk a divatiparra, hogy változtasson a működési szokásain.

Képek: Getty Images Hungary

• környezeti károk
• környezetszennyezés
• környezetszennyező divatipar
• környezettudatosság
• környezetvédelem
• divatipar
• fast fashion
• Terasz