Századik születésnapját ünnepli David Attenborough - Gyerekek ezrei miatta lettek tudósok

Hihetetlen, de igaz: május 8-án a századik születésnapján ünnepli David Attenborough. A világ leghíresebb természetfilmese már az ötvenes években készített ismeretterjesztő műsorokat, fő művét, az Élet a Földön -t pedig 1979-ben tűzte először műsorra a BBC az Egyesült Királyságban. A 13 részes sorozat először a televíziózás történetében színesben mutatta be az élővilágot, és hatalmas sikert aratott: minden epizód tömegeket ültetett a tévékészülékek elé.

David Attenborough 100 éves

A BBC most nagyszabású programsorozattal készül a születésnap megünneplésére. A fő esemény a Royal Albert Hallban megtartott gálaműsor lesz, ahol többek között az Attenborough filmjeiben hallható zenék és dalok csendülnek majd fel. 

A csatorna emellett két dokumentumfilmet is készített. Az egyik, a Vad London az angol főváros rejtett állatvilágát mutatja, be, a másik az Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandja címet viseli, és a sorozat készítésének kulisszatitkaiba enged bepillantást. Ez utóbbi soha nem látott, színfalak mögötti felvételekkel és belsős történetekkel színesített műsorban Attenborough is feltűnik, akinek ennyi év távlatából sem okoz nehézséget visszaidézni a közel ötven éves eseményeket. Ennek kapcsán beszélgettünk a film egyik alkotójával, Mike Davisszel.

Interjú Mike Davissel, az Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandja alkotójával

- David hihetetlenül jól néz ki a filmben. El nem hinné róla az ember, hogy 100 éves.

- Valóban elképesztő, mondhatni, emberfeletti, milyen jó formában van. Nagyjából tizenöt éve forgatok vele, együtt készítettük a Nagy Korallzátonyról készült filmet is. Ekkor a nyolcvanas éveinek a végén járt, mégis simán le tudott merülni a korallzátonyhoz egy mélytengeri tengeralattjáróval, és ottmaradt négy órán keresztül. Ilyet azért egy átlagember nem tenne az ő korában, de ő nagyon magas elvárásokat támaszt saját magával szemben.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben is folyamatosan készítette a filmeket, egyik helyszínről a másikra jár, még akkor is, ha így százévesen azért egy kicsit már lelassult. De a dokumentumfilm kedvéért még most is eljött Londonba, interjúkat lehetett vele készíteni, szórakoztatta az egész stábot. Hihetetlen energia és szenvedély szorult belé. Nem hiszem, hogy valaha le fog állni. Soha nem beszélt visszavonulásról, akkor fogja csak abbahagyni a munkát, ha már tényleg nem lesz képes ezt tovább folytatni. Egyszerűen túl szenvedélyes és izgatott a nyugdíjba vonuláshoz. 

Remélem, aki az Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandjá -t megnézi, látni fogja már abból, ahogy ül és összerendezi az ötven évvel ezelőtti emlékeit, hogy mennyi energia van még benne, és milyen átélhetően tud még mindig mesélni.

- Van bármi titka?

- Egészségesen étkezik, nagyon szeret enni, és igyekszik fizikailag is aktív maradni. A génjei is szerencsések. Mégis azt hiszem, a titok máshol van.

Régebben forgattam Stephen Hawkinggal, aki szintén sokkal tovább élt, mint azt a betegsége miatt jósolták neki. Ugyanakkor azt láttam rajta, hogy szenvedélyesen szereti a munkáját, lázba hozza, miről fog legközelebb tanítani, milyen folyóiratot fog elolvasni, és az is, hogy mennyire kíváncsiak voltak rá Amerikában. Azt gondolom, hogy ez a fajta jó értelemben vett megszállottság képes meghosszabbítani az életet.

Davidnél ugyanezt lehet megfigyelni. Teljesen izgalomba hozzák a technológiai újdonságok, vagy az, ha újfajta viselkedést figyelhet meg egy állatnál. Ha most azzal állnánk neki elő, hogy van egy új sorozatötlet, amit meg kellene valósítani, azt mondaná, ez nagyszerű, készítsünk valamit, amit korábban még nem. Úgy gondolom, akárhány éves is vagy, a legjobb életelixír az, ha van miért kikelned az ágyból, és van, ami mozgásban tart. Davidet a természet iránti olthatatlan szenvedélye tartja egészségesen és fiatalon. Mindig izgalommal tekint arra, mit hoz a holnap.

- 1976-ban, tehát ötven éve kezdték el forgatni a sorozatot. Mennyit változott azóta a környezet? Vannak olyan helyek, amelyeket bemutató óta már hiába keresnénk?

- Az elmúlt ötven évben óriási kihívásokkal kellett megküzdenie az élővilágnak. Ennek bemutatására épül többek között David egész munkássága is. Ott van a Nagy Korallzátony, amelyhez először az 50-es években merült le a Zoo Quest - Magyarországon nem sugárzott - című sorozata keretében. Később az Élet a Földön -ben is meglátogatta ezt a területet, piros búvárruhájában leginkább James Bondra emlékeztetett. A korallzátony drámai változáson ment keresztül az elmúlt időszakban a melegedő hőmérséklet és az óceán savasodása miatt. 

Hasonló mondható el az esőerdők irtásáról is. Ő azonban amellett, hogy mindig hűen bemutatja, épp milyen állapotban van a Föld, azt is dokumentálja, milyen fantasztikusan alkalmazkodnak az állatok a különböző kihívásokhoz. 

Vannak sikersztorik is, a hegyi gorilla populációja például szépen megnőtt ebben az időszakban. Ez köszönhető egyrészt a rengeteg belefektetett munkának, másrészt pedig annak, hogy nem kis részben a film hatására az emberiség elkezdett másképp gondolkodni róluk. Korábban, jórészt a King Kong-történetek miatt inkább csak féltek tőlük, ez azonban megváltozott, amikor kijöttek a felvételek arról milyen szívmelengetően viselkedtek a ruandai gorillák Daviddel.

Ugyanez történt a bálnák esetében is. A 70-es években már súlyosan veszélyeztetett fajnak számítottak, azóta azonban számtalan törvény született a védelmükben, sokan aktívan is tesznek a megmentésükért. 

Úgy hiszem, sikerült elérnie, hogy a nézők beleszeressenek a természetbe, komolyan érdeklődni kezdjenek iránta, és így erőfeszítést tegyenek a megmentése érdekében. Emiatt készítette a filmjeit is.

- Ki lehet jelenteni, hogy az Élet a Földön nagyban hozzájárult a környezetvédelmi mozgalmak terjedéséhez?

- Egyértelműen. 500 millió nézője volt világszerte. A tévénézők soha korábban nem láthattak ennyi fajt, és ilyen szépen nem mutatták be nekik a természet folytonosságát és összefüggéseit. Ma is sokan mondják a szakmában, hogy az Élet a Földön nélkül nem kezdtek volna filmezni. Tudósok is szép számmal jönnek oda Davidhez, és mondják neki, hogy a filmjei hatására döntöttek úgy, hogy a biológiának, az élővilág kutatásának szentelik az életüket.

Számszerű adatokat persze nem lehet erre találni, de maga a tény, hogy még így 50 év elteltével is kedvelik az emberek akár ezt a sorozatot, akár valamelyik másikat, bizonyítja, hogy volt hatása.

- Az egyik régi munkatárs a dokumentumfilmben azt mondja, kockázatosnak tartották a sorozat elkészítését, és egyáltalán nem voltak benne biztosak, hogy sikeres lesz. Mi volt ennek az oka? Nem készült korábban ilyen nagy formátumú természetfilm?

- Nem szerettünk volna ilyet sugallni, mert készült. Ott volt például Jacques Cousteau, aki fantasztikus munkát végzett ezen a területen már évtizedekkel korábban, de maga Attenborough is elkészítette a Zoo Quest -et még az 50-es években. Az persze egy más műfaj volt, összeszedte az állatokat, és egy stúdióban forgatott velük. Ezt követően egészen más területen dolgozott a BBC-nél, magas beosztásba került, de valójában mindig az volt az álma, hogy egy grandiózus művet hozhasson létre a földi életről és az evolúcióról.

Tíz évig csak várt a lehetőségre, és arra, hogy a technológiai fejlettség olyan szintre jusson, hogy színesben is le tudja forgatni a filmjét. Végül eljött a pillanat, hogy elkészüljön a 13 órás mű, amely az élet keletkezésétől és az egysejtűektől indulva az emberig bezárólag mutatja be a földi élet történetét. Ez az, amit még senki nem próbált korábban. Óriási ambíció kellett hozzá, és nagyon sokba került.

Nem hiszem, hogy ma bárkinek lenne bátorsága belevágni egy ennyire összetett vállalkozásba, de a világ is megváltozott azóta. Az Egyesült Királyságban akkoriban talán három tévécsatorna volt, és mindenki ezt nézte, a vetítés idejére kiürültek a pubok. Ma már sokkal nagyobb a verseny, rengeteg a műsor, nem lehet ilyen hatást elérni.

Ezt a sikert a készítők sem láthatták előre. Valóban kockázatos volt, mert nem tudták, jól fogja-e fogadni a közönség.

- A sorozat az evolúcióra épülve mutatja be az élet fejlődését. Jöttek-e ezzel kapcsolatban negatív visszajelzések vallási vagy egyéb körökből?

- Jó kérdés. Nem tudok róla, hogy bárki kritizálta volna emiatt, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt ilyen. Azt tudom, hogy a tudósok nagyon jól fogadták, mert rengeteg olyan információt ismertetett meg széles tömegekkel, amelyek korábban nem voltak ennyire közismertek. Maga David se mondta soha, hogy bárki felemelte volna a hangját az evolúció bemutatása ellen abban az időszakban.

Ez a kérdés inkább Amerikában merülhetett volna fel, ott valóban sokan akkor is és a mai napig is tagadják, hogy például a Föld több milliárd éves lenne, de Nagy-Britanniában ez már akkoriban sem volt igazán jellemző.

- Van a sorozatban és a dokumentumfilmben is néhány kifejezetten félelmetes jelenet, például amikor az oroszlánok vadászat közben egészen közel mennek a stábhoz, vagy az, amikor David a gorillákkal ismerkedik. Hogyan élték meg ezeket a készítők?

- Megtettek minden óvintézkedést, de az adott szituációban már túl izgatottak voltak ahhoz, hogy féljenek. Az oroszlános jelenetben a Land Rover, amelyben ültek, adott nekik némi védelmet, az állatok pedig teljes lényükkel az áldozatra leséssel voltak elfoglalva.

A legjobb példa azonban azt hiszem, a gorillás jelenet. Amilyen gyengédséggel és barátsággal közelítettek Davidhez, megmutatta, hogy ezek fantasztikus, érző, intelligens lények, nem a King Kong-féle szörnyetegek. Viszont ettől függetlenül erősek, ezért David nagy óvatossággal közelítette meg őket. Fantasztikus, hogy milyen közel engedték őt magukhoz, de azért nem kis veszélyt rejtett magában az egész helyzet.

Nagy segítséget nyújtott neki ebben Diane Fossey, aki addigra már régóta a hegyi gorillák szakértője volt. Ő látta el részletes instrukciókkal azzal kapcsolatban, hogyan vegye fel a szemkontkatust, milyen legyen a testtartása, milyen hangokat adhat ki, hogy a gorillák ne érezzék fenyegetőnek a jelenlétét. David és az egész stáb nagyon tudatosan oda is figyelt ezekre.

Az egész sorozatban hatszáz faj szerepel, köztük bálnák, cápák, mérget köpő békák, de én soha nem a félelmet, hanem a lelkesedést látom a készítőkön.

- Láthatunk egy olyan jelenetet is, amikor az operatőr a nagymamája nappalijában filmezi le egy különleges fajta béka születését. Ez azt jelenti, hogy nem minden jelenetet a természetben vettek fel?

- Igyekeztek a lehető legtöbb jelenetet a természetes környezetükben rögzíteni, de ez valóban kivétel. Meg akarták mutatni, ahogy a béka egészen egyedi módon a hím állat száján keresztül látja meg a napvilágot, azonban ehhez különösen kontrollált környezetre volt szükség.

Ezek a felvételek egyébként egy gyerekeknek szóló műsorhoz készültek, nem az eredeti sorozatba. A megvalósítás pedig nagyon kedvesre sikerült.

- Az első epizódban az hangzik el, hogy a Földön 4 millió faj él. Ma is ennyit tartunk számon vagy kevesebb lett?

- Inkább több, mert rengeteg fajt fedeztünk fel az elmúlt ötven évben, főleg rovarokat. Hatalmasat fejlődött az evolúcióval kapcsolatos tudásunk is, mivel akkoriban a génkészlet még nem volt feltérképezve. Rengeteget tanultunk arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz genetikailag az állatok, ez pedig megváltoztatta mindazt, amit a biodiverzitásról gondolunk. 

Sokat változott a világ az elmúlt ötven évben, a tudomány is elképesztő iramban fejlődik, ugyanakkor azt gondolom, az alapok változatlanok. Az Élet a Földön -ből ennyi idő elteltével is bárki nagyon sokat tanulhat.

Az Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandja magyar nyelven a BBC Earth csatornán lesz látható május 8-tól a következő időpontokban: május 8. 19:50, május 9. 15:35, május 10. 11:15 és 22:10, május 21. 21:00 óra. 

A Vad London A következő időpontokban lesz látható: május 8. 18:30, május 9. 21:00, május 10. 12:20, május 28. 21:00 óra. 

Borítókép: BBC

• interjú
• david attenborough
• bbc
• Terasz