Mindenki tudja, hogy balesetveszélyes, de az okát kevesen ismerik: miért csúszik a jég?

Köztudott, hogy a megfagyott víz hatalmas esések és csúnya balesetek okozója tud lenni, legjellemzőbb tulajdonságából, a csúszósságból kifolyólag.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A víz a természet legkülönlegesebb anyaga: egy éghajlati tartományban mind szilárd-, mind folyékony-, mind gáz halmazállapotban megtalálható.

Már a kisgyerekek is hamar megtanulják, hogy a télen tükörsimára fagyott víz bizony nagyon veszélyes. Egy kiadós fenékre ülés, és máris óvatosabban közelítik a csillogó felületeket, a kutatók szerint viszont nem azon múlik, milyen vehemenciával lépünk a jégre: más befolyásolja a csúszósságot.

Csökkenő olvadáspont

Az egyik elmélet szerint a jég sűrűsége alacsonyabb, mint a vízé: ezáltal pedig, a fizika törvényei szerint, az olvadáspontja csökken nyomás hatására. Tehát, ha rálépsz a jégre, a nyomásra megolvadt felső rétegen megcsusszan a cipőd. Egy kutató testvérpár, Mischa és Daniel Bonn szerint azonban ez az állítás több helyen sántít.

Egyrészt az ember által létrehozott nyomás elenyésző módon befolyásolja az olvadáspontot, ráadásul olyan gyorsasággal, ahogy kiszalad alólad a lábad, nem is lehetséges, hogy megolvassza a réteget. Továbbá, egy réteg megolvadt víz nem okoz jégpályaélményt: a fürdőszobában kifröcsögtetett víz is csúszik, de közel sem annyira, mint egy lefagyott járda.

Üveggolyóhatás

A jégkutató testvérpár legújabb tanulmánya a jég felületével foglalkozott, és arra jutottak, hogy a laza vízmolekulák, amik a jeget alkotják, apró üveggolyókként viselkednek. Tehát a felület síkossága arra hajaz, mint amikor a Reszkessetek betörők! című filmben Kevin az üveggolyói segítségével fékezi meg a két betolakodót. A vízmolekulák szabályos kristályában egy molekula három továbbihoz kapcsolódik: a legfelső rétegen ugyanakkor csak kettőhöz – és ez a laza kapcsolódás okozza az igazi megcsúszást.

Daniel Bonn szerint a jég közelebb áll a gáz halmazállapothoz, mint a folyékonyhoz, de a csúszósság miértje nem kizárólag ebben áll, hanem a jéghez való kapcsolatunkban – állítja Martin Truffer, a Fairbanksi Alaszkai Egyetem fizikusa. Általában az olvadáspontjához igencsak közel találkozunk vele, az új eredmények pedig felfedték, hogy ehhez egészen közel, -7 Celsius-fokosan válik a legcsúszósabbá.

Képek: Unsplash, Pixabay

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A víz értéke

Különös módszert választott a francia művész, hogy felhívja a figyelmet a víz értékére.

Vízből készült pénzen ámul az internet: meglepően jól néz ki

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük