Hajdanán a gyenge higiéniás viszonyok miatt könnyen terjedtek a kórokozók, az orvostudomány még nem állt olyan fejlettségi szinten, hogy tényleges segítséget nyújthassanak a rászorulóknak.
Ha járvány ütötte fel a fejét, és tömegével haltak meg az emberek, a temetők kapacitása messze nem volt elégséges, a hamvasztás akkoriban nem jöhetett szóba. A középkorban legtöbbször emiatt épültek emberi csontokból tornyok, falak, templomok és kápolnák, amiket a későbbi időkben is használtak. A tiszteletadás jele is volt az eltávozók felé, hiszen a csontoknak spirituális erőt tulajdonítottak, nagy becsben őrizték őket. A kor fontos elve volt a memento mori, azaz az emlékezz a halálra, ami megjelenik a csontépületek szimbolikájában.
Emberi csontokból készült építmények
A Cambridge-i Egyetem közleménye szerint a csontok meglepően jó építőanyagként funkcionálnak, biomérnökök jelenleg is kísérleteznek olyan anyag fejlesztésén, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Fehérje- és ásványianyag-tartalmuknak köszönhetően nemcsak masszívak, de ruganyosak is, az egészséges csontok ritkán törnek el. Nem csoda, hogy a régről fennmarad csontépületek és -építmények kiállták az idő vasfogát, és jelenleg is megtekinthetőek a világ különböző pontjain.

Már egy 1299-es írás is megemlíti az Ausztriában található Eggenburg kriptát, aminek nagy részét 1405-ben építették hozzá. 5800 ember csontjából áll, szakértők szerint tiszteletadás gyanánt hozták létre.
Fotó: <b><a id="hyperlink_91c683ad95cf77d098a05e9ce5f5597a" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Eggenburg_z009.JPG" target="_blank">zyance</a></b> / Wikimedia CC BY-SA 3.0

Portugáliában, Évora városában található a Capela dor Ossos, azaz a csontok kápolnája. A 16. században a környék temetőit felszámolták, és ötezer csontvázat ástak ki. Egy helyi szerzetes összegyűjtötte őket, és beépítette a kápolnába. "A mi csontjaink itt vannak, a tiédre még várunk" - áll az üzenet a bejáratnál.
Fotó: pinterest

A Kapucinusok temploma Rómában épült 1626-ban, az alatta fekvő csontkripta ma már múzeumként működik. 1631-ben Antonio Berberini több ezer kapucinus szerzetes testét exhumálta, és építette bele. "Amik ma vagytok, mi is azok voltunk, amik most vagyunk, ti is azok lesztek" - olvasható az üzenet az egyik falon.
Fotó: pinterest

A Párizs alatt fekvő katakombák labirintusát 1774 körül kezdték temetőként használni. A 19. századi feltárása közben megközelítőleg hatmillió csontvázat találtak, amikből mára falakat építettek.
Fotó: stockcam / Getty Images Hungary

A Lengyelországban található Czerma városában épült a Koponyakápolna, azaz a czermai Szent Bertalan-templom. 1776 és 1804 között Vaclav Tomaszek pap háromezer koponyát és számtalan lábszárcsontot gyűjtött össze, hogy megépíthesse belőlük az épületet.
Fotó: pinterest

A Szerbiában található Nis városában álló csonttorony elrettentés gyanánt épült. 1809 körül az Ottomán birodalom elleni szerb felkelés során Hurshid pasa 952 ellenálló koponyáját helyeztette a falakba.
Fotó: Getty Images Hungary

A sedleci osszárium, ismertebb nevén a Kutna Hora csonttemplom 40 ezer csontvázat tartalmaz. A 14. századi pestisjárvány miatt a temetők megteltek, így kényszerből a sírhelyeket a templomba helyezték. 1870-ben egy fafaragót bíztak meg a csonthalmok átrendezésére. Hátborzongató lett a végeredmény.
Fotó: pinterest

Limában, Peruban található Szent Ferenc monostora, ami már 1991 óta az UNESCO világörökség része. Körülbelül 25 ezer csontváz fekszik a katakombájában, amiből falakat építettek. 1943-ban fedezték fel újra, feltételezések szerint titkos átjáró nyílt innen a szent inkvizítorokhoz.
Fotó: Education Images/Universal Images Group via Getty Images

2020 februárjában egy belga régészeti csoport kilenc emberi csontokból készült falat tárt fel Gent városában, melyek főleg combcsontokból és lábszárcsontokból álltak. A pontos ok, miért építették őket, még mindig rejtély, de feltételezések szerint pusztán így szorítottak helyet a temetőben a többi csontváznak.
Fotó: pinterest
(Képek forrása: Getty Images Hungary, pinterest, wikimedia, borító-és ajánlókép forrása: pinterest)