Hogyan nézd a csillaghullást, hogy biztosan láss belőle valamit? A szakértők tippjei

Kérdések és válaszok az augusztusi csillaghullásról: ezt érdemes tudni a Perseidák meteorrajról.

Csillaghullás 2019 augusztusában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Augusztus a csillaghullás, a meteorok hónapja, amikor porszemcsék és kisebb kődarabkák ezrei égnek el látványos fénycsóvát húzva a Föld légkörében. Idén sajnos telihold előtti időszakra esik a meteorraj maximuma, így a Hold fénye a halványabb meteorokat elrejti majd szemünk elől - összességében kevesebb hullócsillagot számolhatunk majd meg. A Zselici Csillagpark üzemeltetői megosztottak néhány érdekességet a bolygónk pályáját hamarosan keresztező Perseidákról.

Napjainkban a Perseidák meteorraj az augusztusi csillaghullás legelterjedtebb elnevezése. Eredetét sokan összekapcsolják azzal, hogy a görög mitológia szerint Zeusz aranyló eső formájában nemzette a fiát, Perszeuszt. Bár a csillagzápor tényleg égből hulló aranyra hasonlít, a név forrása ennél prózaibb. A meteorraj ugyanis a Perszeusz csillagkép irányából jelenik meg az égbolton.

A jelenséget a keresztény országokban Szent Lőrinc könnyeinek nevezi a néphagyomány. A középkorban nagyon népszerű szent a hagyomány szerint augusztus 10-én, vagyis az égi jelenség maximuma környékén halt mártírhalált. A legenda úgy tartja, tüzes könnycseppjei halálának évfordulóján minden évben visszahullnak a Földre.

Mikor jönnek?

A Föld július 17. és augusztus 24. között keresztezi a Swift-Tuttle-üstökös pályája körüli törmelékfelhőt, vagyis ebben az időszakban bármikor láthatunk hullócsillagokat. A jelenség maximuma azonban augusztus 12. és 13. éjszakájára esik, ilyenkor óránként akár száznál is több meteor húzhat el felettünk az égbolton.

Az esti és hajnali órákban ritkább a csillaghullás, viszont ilyenkor figyelhetjük meg a közel vízszintesen haladó, színes csóvát húzó, úgynevezett földsúroló meteorokat. Késő éjjel több, de meredekebben érkező hullócsillagot láthatunk. A legnagyobb aktivitás az éjfél utáni órákban várható.

Honnan figyeld meg?

A hullócsillagok fénye a közhiedelemmel ellentétben nem túl erős, ezért egy kivilágított utcáról nagyon nehéz észrevenni őket. Sötét helyet válassz a megfigyelésre, a lehető legtávolabb a települések horizonton derengő fényeitől. A Kaposvár melletti Zselici Csillagpark ideális helyszín, hiszen az országban itt az egyik legalacsonyabb a fényszennyezés.

A cikk az ajánló után folytatódik

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

  • Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
  • Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
  • Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Az érdeklődőket távcsöves ismeretterjesztő programok várják, de a Ropolyi-tó és a csillagvizsgáló környékén ezektől függetlenül bárki szabadon letelepedhet, és gyönyörködhet a látványban.

Milyen felszerelést vigyél?

A csillaghullásleshez mindössze két dologra van szükség: tiszta égboltra és türelemre. A jelenség nem vetekedhet egy tűzijáték intenzitásával, gyakran kell perceket várni egy újabb felvillanásra. A legjobb, ha letelepszel a fűbe vagy egy kényelmes székre: a szemed rövid időn belül hozzászokik a sötéthez, és távcső nélkül is élvezheted az elégő meteorok látványát.

Tényleg a csillagok hullanak?

Természetesen nem valódi csillagokat látunk ilyenkor. A meteorrajt az űrben keringő, többnyire homokszemméretű sziklatörmelék, az úgynevezett Swift-Tuttle-üstökös lemorzsolódott maradványai alkotják. Ezek az apró darabkák több mint 100 ezer kilométer per órás sebességgel csapódnak be a légkörbe. A súrlódás következtében felhevülnek, és látványos fénycsóvát húzva elpárolognak, elégnek.

Időnként előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb test eléri a földfelszínt. Az ilyen, űrből jött ajándékot nevezzük meteoritnak. Kifejezetten értékesnek számítanak, bár avatatlan szemek könnyen összekeverhetik egy közönséges kaviccsal. Perseidák idején sajnos még nem találtak meteoritot.

Fotók: Getty Images

Ilyen fotók még sosem készültek a napfogyatkozásról

Ahelyett, hogy pusztán állóképet készítettek volna, a fotós inkább beállította modelljét különböző pozíciókba, mintha az hozzá tudna érni az égitesthez. A fények és a formák szemkápráztató illúziókká olvadtak.

Ilyen fotók még sosem készültek a napfogyatkozásról: lélegzetelállító képek

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük