Titkos náci támaszpontok: a második világháború ismeretlen fejezete
Érdekes dolgok derülnek ki egy új műsorból, amelyet a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából vetítenek.

adolf-hitler
Ez is érdekelhet

Ki ne szeretné előre látni a jövőt? (x)

Krisztofer már szalad (x)

Borozzunk együtt: legyél trendszetter, válaszolj, nyerj! (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Bonyodalom a Hotel Numerában. (x)

beauty and style

Szuper egyszerű félkonty sietős napokra: 5 perc alatt elkészülsz vele »

A ballonkabát egy nő szekrényéből sem hiányozhat: karcsúsít és sokoldalúan viselhető »

Sok mindenre jó a teafaolaj, de nem mindegy, hogy használod »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Hitler rögeszméjévé vált, hogy bevehetetlen erőddé alakítsa az egyetlen brit felségterületet, amit sikerült elfoglalnia. A Csatorna-szigeteken kényszermunkások ezrei dolgoztak embertelen körülmények között. A britek számára kellemetlenebb emlék, hogy a szigetek hatóságai a zsidóüldözésben is ellenállás nélkül kollaboráltak a megszállókkal.

A II. világháború egyik kevésbé ismert fejezete, hogy bár az Anglia elleni invázió elmaradt, egy kis brit szigetcsoportot sikerült elfoglalnia a náci Németországnak. Erről szól a Titkos náci támaszpontok című sorozat első része, a Hitler rögeszméje, amelyet a háború kitörésének 80. évfordulója alkalmából tűz műsorra a History.

Egy darabka Anglia Normandia partjainál

A Csatorna-szigetek a Franciaország feletti középkori brit uralom utolsó relikviái. Guernsey, Jersey, Alderney, Sark és még néhány kisebb sziget nem képezi az Egyesült Királyság szerves részét, hanem koronafüggőségek. A belügyekben önállóak, védelmükről London gondoskodik. Nyomokban még él a normand nyelv és kultúra, de a szigetlakók kulturálisan britek: angolul beszélnek, a bal oldalon vezetnek, fonttal fizetnek, és teát isznak.

terkep

Amikor Hitler 1940 júniusában lerohanta Franciaországot, a brit hadvezetés tudta, hogy a normandiai partoktól pár tucat kilométerre fekvő szigetek védhetetlenek. Egy kisebb légicsapástól eltekintve a németek puskalövés nélkül foglalták el a területet. Előtte a britek evakuálták az akkor 100 ezer fős lakosság negyedét, főleg a gyerekeket, a zsidókat és a hadra fogható fiatal férfiakat. A németek hatalmas erőkkel szállták meg a szigeteket.

Erődítmény kényszermunkából

Miután Hitler figyelme a Szovjetunió felé fordult, nyugaton a védekezés vált a németek fő céljává. Atlanti fal néven Észak-Norvégiától Dél-Franciaországig tartó erődítményrendszert építettek ki, amelynek a szigetcsoport lett a legvédettebb része. Hitler nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus okból is fontosnak tartotta a szigetek megtartását, hiszen ez volt az egyetlen megszállt brit terület.

A németek 1941 nyarától 300 bunkert és kazamatát emeltek a szigeteken. Az Atlanti falhoz felhasznált vasbeton tizedét itt vették igénybe. Az erődítéseket alagútrendszerrel akarták összekötni, amelynek ásása során 244 ezer köbméter követ ástak ki, majdnem annyit, mint az Atlanti fal összes többi részén. Több löveget telepítettek ide, mint a teljes normandiai partszakaszra, és közel 70 ezer aknát helyeztek el a szigeteken és a környező vizekben.

A nagyszabású munkálatokban 16 ezer munkás vett részt, jó részük szovjet és lengyel, kisebb részben francia, spanyol hadifogoly. Mintegy 700-an soha nem hagyták el a szigeteket. Az éhezés, a tüdőgyulladás, a kegyetlen bánásmód és építési balesetek követelték a legtöbb áldozatot. Sokan pedig a tengeren lelték a halálukat, például szövetséges torpedótámadás során. A kényszermunkások egy része két SS-táborban lakott. Ezek mára az enyészetéi lettek, akárcsak a német erődítések zöme. A sziget SS-parancsnokát sohasem vonták felelősségre.

Kollaboráns szigetlakók?

A polgári lakossággal a megszállók kíméletesen bántak, bár idővel felütötte a fejét az éhínség: a potato peel pie, a krumplihéjból sütött pite a megszállás emblematikus fogása volt. A német katonák több élelemmel bírtak, és olyan luxuscikkeket is megengedhettek maguknak, mint a nejlonharisnya, így a megszállás során 800-900 gyerek született a helyi nők és a megszállók közötti kapcsolatokból. Az érintett nőket a többség részéről megvetés övezte.

Jelentős ellenállás azonban - néhány falfirkán túl - nem bontakozott ki. Nehéz is lett volna: csak Guernsey szigetén 12 ezer német katona állomásozott, vagyis minden második szigetlakóra jutott egy, és a fiatal férfiak zöme már nem volt otthon. Máig kellemetlen téma ugyanakkor, hogy a polgári hatóságok szó nélkül együttműködtek a megszállókkal, először a zsidó tulajdonú üzletek megjelölésében, később kisajátításában. Végül a szigetekről deportált és haláltáborba juttatott három zsidó polgárt a guernsey-i rendőrség fogta el.

A cikk az ajánló után folytatódik

Néhány kivétel akadt. Louisa Gouldot, egy jersey-i bolttulajdonost egy orosz hadifogoly bújtatásáért gázosították el a ravensbrücki női koncentrációs táborban. Albert Bedane jersey-i masszőr pedig a háború után a Világ Igaza kitüntetést is megkapta, amiért pincéjében két évig bújtatott egy holland zsidó nőt és több szökött hadifoglyot.

A Titkos náci támaszpontok első része, a Hitler rögeszméje szeptember 28-án, szombaton 21:00-kor látható a Historyn. Ismétlés szeptember 30-án, hétfőn 16:10-kor.

Kiemelt kép: Getty Images. Fotók:  Wikimedia Commons.

Szívbemarkoló fotók a második világháború idejéről

A világ szerencsésebbik fele hálát adhatnak az égnek, amiért nem kell átélniük szeretteik elvesztését, és nem kell évekig rettegésben, kétségek közepette élni, vajon viszontlátják-e őket valaha. De hogy élték meg az elválást a szerelmespárok a világháború idején? 

Ezt is szeretjük