Már nem titkos a videó, amin a történelem legnagyobb atomrobbanása látható: íme, a félelmetes felvétel

1945. augusztus 6-án dobta le az amerikai hadsereg Hirosimára a Little Boy nevű urántöltetű atombombát, amely 1,2 kilométeres sugarú körben letarolt maga körül mindent. A támadás több tízezer ember azonnali halálát okozta, és a területet a mai napig sugárszennyezés sújtja, amely további végzetes betegségeket okoz. A Békevilágtanács javaslatára 1978 óta a tömegpusztítás évfordulóján, augusztus 6-án tartják a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapját.

A fegyvertípus napjainkban is valós fenyegetést jelenthet, több állam köztudottan rendelkezik atombombával, és nukleáris fegyverkísérletek is folynak több helyen, hol nyíltan, hol titkos projektek keretében. A téma körüli tevékenység korábban a múlt század közepén volt a legaktívabb, ekkor hozták létre a valaha megépített legnagyobb hatóerejű atomfegyvert is. A Szovjetunió által kifejlesztett Cár-bomba felrobbantásáról videófelvétel készült.

Videón a Cár-bomba felrobbantása

A Cár-bombát, ami egy eredetileg Ivan névre keresztelt hidrogénbomba volt, 1961. október 30-án robbantották fel Novaja Zemlja felett. A több mint 90 ezer négyzetkilométeres terület egy teljesen lakatlan szigetcsoport, amely Oroszországhoz tartozik, és Európa legtávolabbi északkeleti vidékén, a szárazföldtől északra, a Jeges-tengerben helyezkedik el. A bombát nem hadi bevetésre tervezték. Propagandacélokra hozták létre, és egyszerűen arra szolgált a hidegháború alatt, hogy bemutassa, mire is képes a Szovjetunió, ha nukleáris fegyverkezésről van szó. A Cár-bomba kísérleti robbantásáról videó is készült, amely 2020-ig titkosítva volt, de akkor nyilvánosságra hozták az orosz médiában. 

A bomba fejlesztési munkálatait az 1950-es években kezdték, az Arzamasz–16 nevű zárt város kutatóintézetében. A tervezési és építési munkálatok is itt zajlottak, neves fizikusok dolgoztak rajta. Az 50 metrikus tonna hatóerejű hidrogénbombát eleinte kétszer ilyen erősre akarták megalkotni, ám arra jutottak, hogy ebben az esetben túl nagy mennyiségű radioaktív csapadék képződött volna, ami óriási kockázattal és pusztítással járt volna. Ezért az urán-238 köpenyt ólomra cserélték, és a radioaktív szennyezést minimalizálták.

A kísérleti robbantást 1961-ben rendelte el Nyikita Hruscsov pártfőtitkár, és végül abban az évben, október 30-án került rá sor a Szovjetunió Kommunista Pártjának Kongresszusa alatt. A fegyvert egy Tu–95V bombázó repülőgép szállította, amit előzőleg hővédő réteggel láttak el. A Cár-bombát a földfelszín felett négy kilométerrel robbantották fel a Novaja Zemlja egyik szigetén található nukleáris kísérleti telep felett.

A pusztítása felfogtatatlanul hatalmas lehetett volna, a becslések szerint még 100 kilométeres távolságban is súlyos égési sérüléseket okozott volna a robbanáskor keletkezett hő. A bomba villanását még Finnországból is látni lehetett, a gombafelhő pedig közel 40 kilométer széles volt. Ez volt eddig a legnagyobb ember által felszabadított energia, a hatására létrejövő szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet.

Az erődemonstrációként szolgáló bomba aktiválásáról felvétel is készült, amelyet egészen 2020-ig nem tártak a közönség elé. Az év augusztusában viszont felkerült az internetre a fenti videó: a nukleáris ipar fennállásának 75. évfordulója alkalmából tette közzé az orosz Roszatom, a világ egyik legnagyobb atomenergetikai vállalata. A képsorokat egy titkosított, orosz nyelvű dokumentumfilmmel együtt hozták nyilvánosságra, amely a Cár-bomba kísérleti robbantásáról szólt.

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Getty Images.

• atombomba
• nukleáris
• világnap
• történelem
• szovjetunió
• fegyver
• hidrogénbomba
• Terasz