A Fidesz összehozta a Jobbikot Gyurcsánnyal

A Fidesz szinte az utolsó pillanatban teljesen megváltoztatta a budapesti közgyűlés leendő összetételét és ezzel együtt a választás módját is.

Így ahhoz, hogy ne tartsa meg a kormánypárt a fővárost, valami nagyon komoly fordulatnak kéne bekövetkeznie. Már csak az Alkotmánybíróság szólhat közbe.

Vészjósló jelekre reagált a Fidesz

A kormánypártok május 30-án beterjesztettek egy módosító indítványt, mely a főváros választási szisztémáját változtatja meg az őszi önkormányzati voksolás előtt pár hónappal. Az azóta némi módosítással el is fogatott javaslatra a Fidesznek azért lehetett szüksége, mert mind az országgyűlési, mind pedig az európai parlamenti választások eredményei azt mutatták, Budapesten korántsem egyértelmű a párt fölénye.

Az új szabályokkal azonban a Fidesz alighanem biztosította, hogy októbertől ismét a kormánypártok domináljanak a főváros életét illetően.

Alapvető változások jönnek

Eddig a budapestiek a Fővárosi Közgyűlés tagjait pártlistákról választhatták meg. Ez most alapvetően megváltozik, a közgyűlésbe ugyanis a 23 kerületi polgármester és a közvetlenül választott főpolgármester mellé kilenc kompenzációs listáról bejutott, vesztes polgármesterjelölt kerül be.

Ez rögtön komoly problémát okozott, hiszen így nem azonos súlyúak lennének a szavazatok, tehát nem ugyanannyit érne minden budapesti lakos voksa. Ugyanis a 24 ezer fős I. kerület és a közel 150 ezer fős XI. kerület - a legkisebb és a legnépesebb - delegáltja, tehát polgármestere is ugyanakkora szavazattal bírt volna a közgyűlésben.

Ezt a problémát oldották meg az úgynevezett súlyozással, tehát egy javaslat elfogadásához nemcsak a 17 fős többség kell a közgyűlésben, de az is feltétel, hogy az igennel szavazók a főváros összes lakosának legalább felét képviseljék - bonyolódik.

Egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy a budapestiek utcára vonuljanak a fővárosi önkormányzatiság radikális átszabása miatt. Ebben az évben ezekért vagy ezek ellen tüntetett a magyar:

A baloldal és a szélsőjobb ugyanazt gondolja

Az ellenzéki pártok is látják, hogy a Fidesz saját maga számára kedvező irányba módosította a választási eljárási szabályokat, de már csak az Alkotmánybíróságban - AB - bízhatnak. Az AB azért meszelheti el a törvényt, mert a lakosok csak a polgármester személyéről döntenek, a közgyűlésbe kerülésről nem, ez pedig korlátozhatja a választói akarat szabad kifejezését.

A Fidesz és a KDNP szerint azonban ez a rendszer olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb is, bár azt nem fejtették ki, ezek jelei pontosan miben mutatkoznak meg. A Jobbik az ellenzék többi pártjával együtt tiltakozik a szerintük torzító hatású rendszer bevezetése ellen. Az Együtt-PM egyenesen csalást kiáltott. A Demokratikus Koalíció bejelentette, az AB-hoz fordul. Gyurcsány Ferenc pártja a többi pártot is arra bíztatja, jogi úton próbálják elérni a törvény visszavonását.

Azonban nem csak az ellenzéki pártok, de mindenki más is aggódhat egy másik lehetséges következmény miatt. Ha tényleg a kerületi polgármesterek alkotják majd a közgyűlést, úgy könnyen a szerteágazó helyi "erők" vitájába, rivalizálásába fulladhatnak a főváros fontos ügyei. Ebben egyes sajtóértesülések szerint a Fideszen belüli, kerületi polgármesterek Tarlós István elleni támadása is szerepet játszhat.

Bár egyáltalán nem biztos, hogy a régi választási rendszerrel a Fidesz elveszítené Budapestet, az újjal egész biztosan megtartja a fővárost és nem kell izgulnia a szoros eredmény miatt. Ebbéli törekvésükben az sem gátolta őket, hogy négy hónappal a választás előtt teljesen új feltételeket állítsanak.

• budapest
• fidesz
• tarlós istván
• belföld
• polgármester
• választások
• ellenzék
• fővárosi önkormányzat
• fővárosi közgyűlés
• főpolgármester
• kerület
• Terasz