Ha beüt az áramszünet, minden a feje tetejére áll: megnéztük a Black Comedyt

Bemutatták a Black Comedy című vígjátékot a Thália Színházban, Vida Péter rendezésében.

Black Comedy a Thália Színházban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Hogy lesz egy egyszerű, bájos alaptörténetből egy pillanat alatt igazi őskáosz? Csak kapcsold le a fényeket, és meglátod, minden a feje tetejére áll! És hogy válik ezek után a másfél óra zűrzavar ízig-vérig szerethető komédiává? A Thália új darabjában mindenre fény derül - ennek pedig még a sötétség sem szabhat gátat.

Black Comedy

Peter Shaffer Black Comedy című vígjátékát 2026. február 14-én mutatták be a Thália Színházban, melyben Brindsley Miller (Jámbor Nándor), az áttörésről álmodozó fiatal szobrász és menyasszonya, Carol Melkett (Sóvári-Fehér Anna) viszontagságos estéjébe tekinthet be a közönség. A pár egy dúsgazdag, ismert műgyűjtőt vár látogatóba, lenyűgözéséhez titokban még a szomszéd lakásból is kölcsönvesznek néhány elegáns bútort és műtárgyat, valamint Carol édesapját, Melkett ezredest is meghívják a vendégségbe.

Egy kiszámíthatatlan történés azonban pillanatok alatt keresztülhúzza a számításaikat: amikor az áram váratlanul elmegy, minden terv befuccsolni látszik. A vaksötétben ugyanis a szereplők az orrukig sem látnak, a vagyonos műgyűjtőről ráadásul kiderül, hogy nagyothalló. Mivel Murphy törvénye hibátlanul működik, gyertyát és gyufát sehol nem találnak a lakásban, az életrevalóság hiányát pedig a gyakorlatias Melkett ezredes sosem rest felhánytorgatni az ifjú udvarlónak.

A várakozás feszültségét csak tovább fokozza, hogy néhány hívatlan vendég is betoppan a lakásba: először a sötétségtől rettegő szomszéd, Miss Furni (Udvarias Anna/Csarnóy Zsuzsanna) kér menedéket, majd a titokban kifosztott, ám erről a tényről mit sem sejtő szomszéd, Harold Gorringe (Sipőcz András) ér haza a vártnál korábban, és ha mindez nem okozna elég fennakadást, Brindsley korábbi nagy szerelme, Clea (Szabó Erika) is betér hozzájuk.

A félreértések éppen abból adódnak, hogy a szereplők a koromsötét szobában szinte semmit nem vesznek észre abból, ami körülöttük történik.

A sötétség színpadi ábrázolása egy különleges csavaron alapul: épp a fények felgyúlása jelképezi a teljes sötétséget a szereplők számára. Miközben tehát a történet szerint a szereplők egymásból és környezetükből semmit sem látnak, a nézők mindennek tanúi lehetnek. Az áramszünet egy szempillantás alatt egy megelevenedett burleszkké alakítja a darabot. Sötétben a gesztusok túlzókká válnak, a tapogatózás és a hadonászás borítékolja az ütközéseket, eséseket, baleseteket. A legkedvesebb poénok éppen ebből az ügyetlenkedésből fakadnak, amelyben könnyű magunkra ismerni.

Mert ugyan ki ne ismerné az érzést, amikor a vaksötétben próbál átkelni a szobán, és hiába él évtizedek óta ugyanabban a lakásban, hiába ismeri minden zegzugát otthonának, mégis minden bútorba belerúg, elbotlik a szőnyeg szélében vagy megcsúszik a lépcsőn? A főszereplő Brindsley különösen nehéz helyzetbe kerül, hiszen pár órával korábban át is rendezte az egész lakást a szomszéd elegáns bútoraival, amit illene még azelőtt visszaszolgáltatnia, mielőtt a tulajdonos észrevenné a turpisságot.

Bizonytalanná válnak a mozdulatok, a fokozódó feszültség pedig garantálja a hibákat: félreértett érintések, összetévesztett személyek, véletlen fogdosások, huncut kikacsintások a közönség felé. Nevetünk mi, ebben sincs hiba, a burleszket idéző közeg minden csetlést-botlást mulatságosabbá tesz.

A színdarab attól válik igazán nagyszerűvé, hogy az események nem maradnak meg a kommersz kabarékból ismert, felnagyított helyzetkomikumok szintjén. A rendező Vida Péter, az alkotók és a színészek profizmusát mutatja, hogy egy másfél órás, zseniálisan megkomponált koreográfiát követhetünk végig a színpadon, amelybe minden esetlen mozdulat, minden félreértett gesztus és minden szerencsés véletlen tökéletesen illeszkedik: a mozgó alakok között cikázó széklábak, a hintaszék túlzó lendülete, az elmért ütések vagy az üvegek csörömpölése még úgy is feszültté teszi a várakozást, hogy a közönség mindent lát.

Peter Shaffer Black Comedy című darabját Baráthy György fordította, majd Vida Péter rendezésében tűzte műsorra a Thália Színház, Jámbor Nándor, Sóvári-Fehér Anna, Csarnóy Zsuzsanna/Udvarias Anna, Bede-Fazekas Szabolcs, Sipőcz András, Szabó Erika, Zayzon Zsolt és Hunyadkürti István elragadó szereplésével. A darab szerethető karakterekkel, frappáns fordulatokkal, jóízű nevetésekkel és egy különös fordított világgal várja a nézőket 90 percben a Thália Színház gyönyörű Nagyszínpadán.

(Fotók: Kállai-Tóth Anett)

Átéltem a nagy spanyolországi áramszünetet: totálisan el voltam vágva a külvilágtól – Helyszíni beszámoló

Ilyen érzés, amikor egyik pillanatról a másikra teljesen elszakadsz a civilizációtól.

Elolvasom

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Ezt is szeretjük