Ezeknek a termékeknek emelkedhet az ára hamarosan

A környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán kevesebb szemetet és több gazdaságban forgó pénzt remél a PET-palackok betéti díjától.

Ezzel persze az üdítőitalok, az ásványvizek, de akár a poharas tejföl ára is ennyivel emelkedhet.

A választások után vezetnék be

A Vidékfejlesztési Minisztérium még májusban jelentette be, hogy ebben a ciklusban még nem vezetik be a betétdíjakkal kapcsolatos új jogszabályt, ami a számításaik szerint nagyjából 90-100 milliárd forintos forgalmat jelentene, hiszen az egységes, 30 forintos betétdíjat az üveg- és a PET-palackokon kívül a műanyag joghurtos poharakra is kivetnék.

A fideszes államtitkár, Illés Zoltán erről a Magyar Hírlapnak számolt be, és hozzátette, hogy ezt a 2014-es választások után vezetnék csak be. A jelentős környezetvédelmi hasznot termelő rendszer fenntartása nem terhelné sem a költségvetést, sem a fogyasztókat.

Az Európai Unió országaiban jelenleg nincsen egységes üvegpalack-gyártási szabályozás – mondta el a Humusz Szövetség vezetője, Rátz Judit a hvg.hu-nak. A borosüvegeknek alapvetően nincsen egységes formai előírása, a tagországok pedig az import üvegeket nem tudják hasznosítani. Emiatt sokszor a boltok üvegvisszaváltója csak azért fizet, amit maga is forgalmaz.

Miután már elég régóta problémát okoz az évente több tíz tonna nem lebomló szemét termelődése az egyszer használatos műanyag flakonok miatt, a betétdíjas PET-palackok problémája sem újdonság.

Ellenben a joghurtos poharak árába beépített 30 forintos díj meglehetősen irreális, hiszen egy aránylag olcsó termékről van szó, aminek árába nem valószínű, hogy be lehet építeni 30 forintot. Ehhez még a tisztításuk is hozzátartozik, ami szintén nagy terhet jelent, valamint a feldolgozó kapacitás is hiányos e területen.

Költséges a kialakítása

A környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán szerint a jogszabály bevezetésének infrastrukturális szükségleteinek költsége 10 milliárd forintos keretből rendezhető lenne, amivel kapcsolatban az iparági források meglehetősen szkeptikusak. A rendszer kialakítása igen drága lenne, ha minden boltba automata gépeket szeretnének telepíteni, amelyek automatikusan szelektálnak a bedobott palackok között.

Egy ilyen berendezés összege 3 millió forint minimum. Ha bevezetik, akkor Magyarország 3200 településének automataigényét ki kellene elégíteni, amihez az említett 10 milliárd forint igencsak kevés lenne. Továbbá a palackokat egyedi kóddal kellene ellátni a származás beazonosítása miatt, ami szintén költséges.

Évente Magyarországon másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba, amiből becslések szerint 48 tonna csomagolási hulladékként végzi. A visszagyűjtési szint nálunk a 20%-ot is alig éri el, ellenben Németországban és Belgiumban ez a mutató 80% feletti. Ha kötelező jelleggel kellene visszaváltani a csomagolást, akkor az egyutas csomagolás hulladékának mennyisége csökkenne. Így kevesebb lenne a visszaváltható csomagolás, amit nem töltenek újra, és ezzel együtt kevesebb alapanyagra is lesz szükség, mert nő az újratölthető italcsomagolások aránya, és nem lesz szükség annyi új palackra.

A kötelező betétdíjas rendszerre való áttérés igen költséges lenne, és kockázatokkal is jár. Eddig nyolc uniós tagországban bevezették, de nyolc országból ki is vezették, mert a működtetési költsége túl magas. Az Európai Unió jelenleg a tagállamokra bízza, hogy melyik rendszert alkalmazza. De kitétel például, hogy nem akadályozhatja indokolatlanul a kereskedelmet, illetve nem torzíthatja a versenyt.

• szennyeződés
• belföld
• államtitkár
• adó
• parlament
• Terasz