Betegszabadság és táppénz

Sok munkavállaló számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi alapján és egyáltalán hány nap betegszabadságra, valamint mennyi táppénzre jogosult. Pedig az ezzel kapcsolatos információkkal jó tisztában lenni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Betegszabadság: a munkáltató fizeti

A betegszabadság időszakára járó pénz folyósítása - és a kifizetett pénz utáni társadalombiztosítási járulékok megfizetése is - a munkáltató törvényben előírt kötelezettsége.

A Munka Törvénykönyvének vonatkozó paragrafusa értelmében naptári évenként 15 munkanap lehet a betegszabadság időtartama. Ez alatt az idő alatt - 2009. augusztus elsejétől - távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott, havi személyi alapbér 70%-ára vagy jogosult.

Ha egy év alatt nem használod ki a 15 napot, akkor a fel nem használt napokat nem viheted át a következő évre. Amennyiben évközben munkát változtatsz, akkor az új munkáltatónál időarányosan jogosult vagy a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira. Ha a betegszabadság időtartama alatt állami ünnep is van, akkor a törvény értelmében a betegszabadságot nem kell megszakítani a munkaszüneti nappal.

A betegszabadság lejárta után - amennyiben biztosítási jogviszonyban lévő munkavállaló vagy - táppénz jár. Ha azért szünetel a biztosításod, mert például felmentettek a munkavégzés alól, akkor nem vagy jogosult táppénzre, hiszen ez alatt az idő alatt a biztosításod is szünetel.

A táppénzigényt azoknál a munkáltatóknál, ahol kétszáz főnél több embert foglalkoztatnak, a munkáltatói kifizetőhely, míg ennél kisebb vállalkozások esetében a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el, majd folyósítja.

Táppénz: ha keresőképtelenné válsz

Táppénzre csak abban az esetben vagy jogosult, ha rendszeresen fizeted az egészségbiztosítási járulékot, és a biztosítási idő alatt - vagy annak megszűnését követő három napon belül - válsz keresőképtelenné.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem lehet, mely után egészségbiztosítási járulékot fizetsz vagy fizettél.

Előfordulhat, hogy egyszerre vagy jogosult táppénzre, baleseti táppénzre, GYED-re és GYES-re. A törvény értelmében a juttatások közül csak egyet választhatsz. Kismamaként, édesanyaként akkor is jogosult vagy a táppénzre, ha egyszerre veszel igénybe gyermekgondozási segélyt, és mellette munkát is vállalsz.

Az is megeshet, hogy nem csak egy, hanem két helyen is dolgozol egyszerre. Ebben az esetben a mellékállásod után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetned, így ott táppénzre sem vagy jogosult.

Ellentétben a főállásoddal, ahol a befizetett járuléknak köszönhetően jogosult vagy az ellátásra. Szintén tavaly életbe lépett változás, hogy a munkaviszonyod - és ennek következtében a biztosításod - megszűnését követő harminc napig részesülhetsz táppénzben, szemben a korábbi 45 nappal.

Mennyi az annyi?

Azt, hogy mennyi táppénz jár, az előző naptári év alatt szerzett jövedelmed alapján számolják ki. Ha ez alatt az idő alatt nem állsz folyamatosan biztosítási jogviszonyban - azaz nincs megszakítás nélkül állandó, bejelentett munkahelyed -, akkor a táppénzed mértékét a jogosultság kezdetét megelőző 180, úgynevezett jövedelemtermelő naptári napra számolják ki. Ha keresőképtelenné válsz, akkor - 2009. augusztus elsejétől - legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében jövedelmed naptári napi átlagának 60%-ára vagy jogosult. Ennél rövidebb biztosítási idő esetén a napi átlagkereseted 50%-a jár.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénz a csemetéd 12 éves koráig jár. Az egészségügyi ellátásnak ezt a formáját az apa is igénybe veheti.

A gyermek egy éves koráig korlátlan ideig, egy és három éves kora között - évenként és gyermekenként - 84 naptári napig, három-hat éves gyermek esetén 42 napig, míg 6 és 12 éves kor között 28 napig vagytok jogosultak a gyermekápolási táppénzre.

• betegség
• munka törvénykönyve
• táppénz
• Terasz