Ne csak vizitdíjat fizess! Ismerd meg a jogaid!

Az egészséghez való jog az alkotmány szerint kortól, nemtől, nemi, vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkit megillet.

Számos példa bizonyítja, hogy erről nemcsak mi, betegek vagyunk hajlamosak gyakran megfeledkezni, hanem sajnos sok orvos is ezt teszi.

Pedig amellett, hogy kötelességeink vannak – mint a vizitdíj fizetése vagy a rendezett társadalombiztosítási háttér megléte -, jogaink is. Itt az ideje, hogy tisztában légy velük!

Alapvető betegjogok

Az Egészségügyi Törvény tartalmazza azokat a betegjogokat, amelyek mindenkit megilletnek, ha egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe. A jogok célja kettős: az ember autonómiájának elismerését és a gyógykezelések alatti jogainak érvényesítését, valamint az orvossal való viszony bizalmasabbá és őszintébbé tételét szolgálják.

A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a jogszabályban meghatározott keretek között minden betegnek joga van az egészségügyi állapota alapján indokolt, megfelelő – az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályok betartásával történő -, folyamatosan elérhető, és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Mindenkinek joga van tehát ahhoz, hogy akkor vehesse igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, amikor arra szüksége van, függetlenül társadalmi helyzetétől vagy fizetőképességétől. A fájdalom csillapításának és a szenvedés enyhítésének joga alapvető jog, így a nap minden órájában elérhetőnek kell lennie.

Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog

A törvény figyelembe veszi, hogy az ember betegként jóval érzékenyebb és jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint egészséges állapotában, így igen hangsúlyos kérdésként kezeli az emberi méltósághoz való jogot, mint betegjogot.

Éppen ezért jó, ha tisztában vagy vele, hogy törvény írja elő, hogy az orvosi vizsgálatok csakis az arra alkalmas és megfelelő, valamint diszkrét környezetben végezhetők. Ez kiterjedhet arra is, hogy ki van jelen a vizsgálatkor: jogod van kérni, hogy az orvoson és a nővéren kívül senki ne tartózkodjon a teremben, sőt azt is kérheted, hogy kizárólag az orvos legyen jelen.

A kapcsolattartás joga

Az Egészségügyi Törvény kimondja, hogy minden kórházi betegnek egyenlő mértékben joga van tartani a kapcsolatot a hozzátartozóival, vagy akár egyházi személlyel - a fertőző betegek esetében természetesen más a helyzet.
Továbbá azt is jó, ha tudod, hogy bár a kapcsolattartáshoz jogod van, köteles vagy tekintettel lenni az esetlegesen a kórteremben fekvő többi betegre is és betartani a kórház erre vonatkozó házirendjét - melynek összeállítása egyébként minden esetben a törvényben megfogalmazottakkal összhangban történik.
Törvényben biztosított jogod továbbá, hogy ha súlyos beteg vagy, akkor egy általad választott hozzátartozó folyamatosan, a nap 24 órájában veled lehet, ennek feltételeit pedig az adott kórháznak kell biztosítania.

Jó, ha tudod!
A szülő nő kérésére biztosítani kell, hogy az általa megjelölt személy a szülőszobában a szülés során mellette lehessen, továbbá azt is lehetővé kell tenni, hogy újszülöttjével egy helyiségben lehessen - természetesen akkor, ha ezt mind az anya, mind pedig a baba egészségi állapota lehetővé teszi.

Az intézmény elhagyásának joga

Az ember alapvető joga a mozgásszabadság, ezért ezt az egészségügyben is szem előtt kell tartani. Senki nem kötelezhető arra, hogy a kórházban maradjon, ha azt egészségügyi állapota nem teszi szükségessé - erről pedig minden esetben tájékoztatni kell a beteget. Természetesen más a helyzet, ha távozásával mások testi épségét vagy egészségi állapotát veszélyezteti: ilyen esetekben a szabadságjog korlátozható, de csakis a legszükségesebb mértékben és ideig.
Ha tehát a kezelés befejeződött, a beteget 24 órával az elbocsátást megelőzően tájékoztatni kell ennek tényéről.
Ha az orvostudomány mindenkori állása szerint a beteg gyógyíthatatlan betegségben szenved, és élete hátralévő részét a saját otthonában, családtagjai és hozzátartozói között szeretné tölteni, az orvosnak kötelessége ezt engedélyezni.

A tájékoztatáshoz való jog

A gyakorlatban ez a jog sérül a leginkább, éppen ezért fontos hangsúlyozni: minden betegnek joga van az értelmi szintjének, korának, iskolázottságának és állapotának figyelembevételével az egészségi állapotát érintő kérdésekben részletes tájékoztatást kapni, ez pedig azokra az esetekre is érvényes, amikor a beteg beleegyezése nem feltétele a gyógykezelésének.
Ugyanakkor az orvost a törvény kötelezi arra, hogy a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és szükség esetén folyamatosan és részletesen tájékoztassa a beteget, kitérve az esetleges mellékhatásokra, szövődményekre, a beavatkozás sikerére, esetleges következményeire.

A betegnek természetesen joga van kérdezni is, de az orvos tájékoztatási kötelezettsége megelőzi a beteg tájékoztatáshoz való jogát. Ráadásul az orvos kötelezettsége az is, hogy a beteggel történő konzultáció során kerülje az idegen kifejezéseket, és ne feltételezze az orvosi szaknyelv ismeretét.

Az önrendelkezéshez való jog

Hasonlóan az emberi méltósághoz való joghoz, az önrendelkezés joga mindenkit megillet, melynek korlátozása csak rendkívüli helyzetben engedélyezett. Következésképpen a beteg szabadon dönthet arról, hogy igénybe kíván-e venni egészségügyi szolgáltatást, azon belül pedig pontosan milyen beavatkozás elvégzéséhez járul hozzá. Éppen ezért lényeges, hogy a beteg folyamatosan tájékozódhasson a kezeléséről, és hogy eldönthesse, beleegyezik-e bizonyos kezelésekbe vagy sem.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

Az Egészségügyi Törvény kiemelten kezeli a betegek azon jogát, hogy megismerhessék a kezelésükkel kapcsolatos dokumentációk tartalmát.
A törvény kimondja, hogy a betegnek joga van tájékoztatást kapni a betegségéről, a kezeléséről, a vonatkozó adatokról, joga van betekinteni a róla készült dokumentációba, és zárójelentést kapnia, ha elhagyja a kórházat.
A cselekvőképes beteg saját maga kérheti az adatok megismerésének lehetőségét, cselekvőképtelenség vagy halál esetén pedig a házastárs, egyenes ági rokon vagy az élettárs jogosult a dokumentációt és az adatokat megismerni.

Az ellátás visszautasításának joga

Mint ahogyan az ember alapvető joga, hogy úgy rendelkezik önmaga felett, ahogy akar, úgy arról is szabadon dönthet, hogy igényt tart-e az egészségügyi ellátásra, avagy sem. A törvény itt azért erre vonatkozóan is tartalmaz korlátozásokat, ezek azonban kivételes esetek - mások testi épségének vagy egészségügyi állapotának veszélyeztetése -, alapvetően azonban abszolút jognak számít.
A beteg így akár olyankor is lemondhat a kezelésekről, ha az az állapotára vonatkozó súlyos vagy maradandó következményekkel jár, ezt azonban közokiratban vagy bizonyító erejű magánokiratban teheti meg.

És az eutanázia?
A törvény különbséget tesz olyan betegek esetében, akik az orvostudomány mindenkori állása szerint nem gyógyíthatók, állapotfenntartó kezelés hiányában pedig rövid időn belül meghalnának. Ezekben az esetekben a törvény helyt ad a passzív eutanáziának, tehát a betegnek joga elutasítani - a törvényben meghatározott módon - a további beavatkozásokat és kezeléseket.
Az aktív eutanázia hazánkban törvénybe ütközik.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

Az orvosnak törvény által meghatározott kötelessége a betegek adatainak védelme, jó tudni azonban, hogy a beteg meghatározhatja azt a személyt, akinek bármilyen körülmények között felvilágosítás adható a beteg állapotával kapcsolatban. Sőt, a betegnek ahhoz is joga van, hogy előre megjelölt személyeket kizárhasson a tájékoztatásból.

Így lehetőség van arra, hogy csak olyanok legyenek jelen a beteg kezelésekor, akiknek részvételére mindenképpen szükség van.
Sőt, az orvosi titoktartás joga teszi lehetővé azt is, hogy a beteg vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy arról mások - a beteg beleegyezése nélkül - ne tudhassanak.

• jogok
• törvény
• hasznos tippek
• Terasz