A baka pigmeus törzsről úgy tartják, már legalább négyezer éves lehet, az egyik legősibb fennmaradt népcsoport Afrika őserdejében. A pigmeus kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „akkora, mint egy alkar", amit még 2500 évvel ezelőtt, Hérodotosz idejében ragasztottak rájuk. Az elnevezés fennmaradt, mivel az idő múlásával különböző átvándorló hatalmak emberei is észrevették a viszonylag alacsony termetű, különös levélruházattal rendelkező figurákat a sűrű dzsungel fái között.
Ezen ősi törzs túlélésének épp ez volt a kulcsa, hogy csak igen kevesen detektálták őket az évezredek alatt, így békességben tudtak fejlődni és gyarapodni az erdőkben. Még a gyarmatosítások következményeiből, a rabszolgasorból is szerencsésen kimaradtak.
A baka törzs
Közvetlen szomszédjaik a bantuk, akikkel ugyan kereskedelmi kapcsolatot ápolnak, tiszteletben tartják egymás territóriumát. A nomád baka nép nem tölt el sok időt egy helyen, levelekből és ágakból épített kunyhóikból bizonyos időközönként kiköltöznek, és új területen telepednek le. Ez nem csak azért fontos, hogy tisztes távolságot tartsanak a bantuktól, hanem hogy ne merítsék ki környezetük tartalékait. Mindig adnak időt a természetnek regenerálódni - ez az egyik nagy lecke, amit érdemes lenne elsajátítani a modern, nyugati embernek is.

A baka törzs tagjainak fogait gyerekkorukban machetével hegyesre csiszolják, mely folyamat igen fájdalmas. Épp ez a lényege a hagyománynak, aki kibírja ezt beavatási rítust, bizonyítja bátorságát. Emellett egyfajta szépségideál is, a régi időkben nem lehetett párja annak, akinek nem volt kihegyezve a foga. Még gyakorlati haszna is van, így tudnak hosszabb vadászatok idején húst enni.
Fotó: HomoCosmicos / Getty Images Hungary

Több mint ötven baka pigmeus fogazatát vizsgálták meg egy
2015-ös tanulmányban, a legtöbbjüknek 10-15 éves koruk között csiszolták a fogait, és a megkérdezettek több mint kétharmada azóta is állandó fájdalmat érez. A szájhigiéniára nagyon odafigyelnek, naponta tisztogatják fogaikat miswakszerű természetes eszközzel.

A nőket és férfiakat egyenrangúan kezelik, a családban betöltött szerepeket is váltogatják egymás között. A gyerek gondozásában, etetésében és nevelésében ugyanannyira részt vesznek az apák, mint az anyák.

A különös törzs több tízezer tagja Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság és Gabon találkozásánál, a Dzanga-Sangha Speciális Rezervátum területén él. A fakivágások és a közelmúltban lefolyt kongói polgárháború megnehezítette az itt élők boldogulását, sokan menekültek a dzsungelbe abban az időszakban.

A pigmeusok alacsonyak, körülbelül másfél méter magasak, ezért a 18. századi Európában mitikus lényeknek hitték őket. A tudományos magyarázat szerint ez genetikai okokra vezethető vissza, termetük lehetővé teszi a gyors mozgást az esőerdőben. Más feltételezések szerint a talaj alacsony kalciumszintje az ok, és a dzsungel mélyén kevesebb D-vitaminhoz is jut a szervezet.

Ahogy az ősi időkben, jelenleg különböző farészekből, levelekből, ágakból készítenek maguknak alvóhelyeket. Ugyan a nők és a férfiak egyenrangúak, egy dolog mindig a nők feladata: a házépítés.

Mind a férfiak, mind a nők egyaránt vadásznak és gyűjtögetnek is. Az így zsákmányolt gyógynövényeket, gyümölcsöket, magvakat, mézet a szomszédos bantu törzsnek adják el. A növényeket maguk is felhasználják méregnyilak vagy gyógyszerek előállítására, és olyannyira híres népi gyógyítóik vannak, hogy a környék lakossága is időnként tőlük kér gyógyírt.

Náluk a hierarchia nem egészen úgy működik, mint más társadalmakban, bár ők is rendelkeznek törzsfővel. Úgynevezett acefalus, rangsor nélküli társadalomban élnek, nincsenek különböző rétegek, mindenben közös megegyezés alapján döntenek. A vadászatok során mindig képesség alapján választják meg az aktuális vezetőt, aki nem manipulálhatja a döntéseket.
Fotó: HomoCosmicos / Getty Images Hungary

Vallásuk is a természethez kapcsolódik, mélyen tisztelnek egy Jengi nevű erdei védőszellemet, aki mindent áthat, mindenhol jelen van. Időnként, például sikeres vadászás érdekében különböző rítusokat adnak elő a tiszteletére.
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

Valaha a baka törzs tagjai tényleg csak növényekből készült ruhaneműket hordtak, de mára a civilizáció természetesen hozzájuk is elért. Nem ritka az sem, ha egy törzstagot cigarettázni lát az ember, és sokan pólót, nadrágot és szoknyát viselnek.
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary
(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, Élie Nzuzi / Wikipedia CC BY-SA 4.0, Keystone View Company / Wikipedia, borítókép forrása: Getty Images Huungary)
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció