Bajnaiék munkanélküli segélyt adnának azoknak is, akik dolgoznak
Bajnai visszatért, mi pedig megnéztük, alapítványa mit kezdene az egyre növekvő szegénységgel.

Ez is érdekelhet

Karácsonyi élmények másként - Csak képzeld el, hogy kialszik minden fény (x)

Punkromantika az Újszínházban - Fenegyerekek a vasfüggöny mögött (x)

Ébredés a kómából (x)

Az anyatejes táplálás is hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia megelőzéséhez (x)

Minek örülünk a legjobban? (x)

beauty and style

Ezek a leghatásosabb méregtelenítő turmixok: segítik az emésztést és szépítik a bőrt »

Csökkenti a gyulladást és a hegesedést is megakadályozza: ez a cink szerepe a bőrápolásban »

Ezek a szezon legszebb piros rúzsai: mattól a fényesig »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Bajnai Gordon visszatért a politikába, hogy egy ernyőszervezet alatt egyesítse az ellenzéki erőket. A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy programalapú együttműködésre számít, így megnéztük, hogy alapítványa, a Haza és Haladás például a mélyszegénységre milyen válaszokat adna.

Bajnai Gordon új szövetségeseivel, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az alapítvány még márciusban publikálta a Felemelkedés közös erővel: a tartós mélyszegénység csökkentése célhoz kötött támogatások révén című tanulmányt, amit a Tárki és a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet készített. A dokumentum megállapításaival Bajnai Gordon is egyetértett.

A népesség 3%-a él mélyszegénységben

A tanulmány szerint a 20-59 éves népesség mintegy ötöde, azaz egymillió fő tartósan nem dolgozik, és az aktív korú népesség közel 3%-a él mélyszegénységben.

- Bár az elmúlt másfél évtizedben több kormányzati kísérlet is történt, ami kifejezetten a tartós munkanélküliség és szegénység csökkentését célozta, a munkanélküli ellátások szigorítását közmunkával kombináló lépések azonban nem tudták visszavezetni a munkaerőpiacra a tartós munkanélkülieket - szögezik le.

Bajnaiék szerint a gond az, hogy a feladat jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyetlen eszközzel megoldhatnák, ehelyett egy összetett stratégia felépítésére van szükség.

Munkanélküli segély munkásoknak

Ennek egyik eleme lenne a munkanélküli segély átalakítása. Az alapítvány egyik javaslata az, hogy a segély összege a háztartás létszámától és jövedelmétől függjön, és ne csak a munkanélküliek legyenek rá jogosultak.

Például egy két felnőtt, három gyerek összetételű háztartás esetében a ma elérhető havi 106-130 ezer forinthoz képest a javaslat 158 ezer forintos jövedelmet biztosítana, ha egyik felnőtt sem dolgozik - derül ki az anyagból.

Ha valaki nem működne együtt, attól megvonnák a segély felét egy hónapra

A javasolt segély feltétele az lenne, hogy a háztartás minden munkaképes, aktív korú tagja együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel és a családsegítő központtal. Aki nem tartja be az együttműködési szabályokat, attól egy hónapra megvonnák a segély felét.

Annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek több és hatékonyabb segítséget kapjanak a munkába álláshoz, a segélyezett álláskereső mellé esetgazdát rendelnének, aki a munkába állást segítő szolgáltatások teljes folyamatán át végigkísérné, segítené az álláskeresőt. A segélyt a munkaügyi kirendeltségeken lehetne igényelni, és ők is folyósítanák - áll a tanulmányban.

Újra hat hónapig járna az álláskeresési járadék

A szerzők szerint ahhoz, hogy a javasolt segélyrendszer eredményes legyen, szükséges a kapcsolódó ellátások átalakítása, ezért javasolják az álláskeresési járadékra való jogosultság növelését legalább hat hónapra, illetve a személyre szabott aktív munkaerő-piaci eszközök bővítését.

Csökkentenék a minimálbért is

Végül a javaslat sikeréhez a képzetlenek iránti munkakeresletet növelő lépések - a tb-járulék csökkentése, a minimálbér csökkentése, a bértámogatás célzott bővítése, komplex térségi fejlesztés - is szükségesek - áll a dokumentumban.

A minimálbért az ország egyes szegény régióiban csökkentenék, hogy nőjön a kereslet a képzetlen munkaerő iránt. A tanulmány szerint 5%-kal is emelkedhet a foglalkoztatás, ha fokozatosan 20%-kal csökkentik a minimálbér bérköltségét.

Az alapítvány a közmunkát is átalakítaná, pontosabban a közmunka helyett a személyre szabott eszközökre koncentrálnának. A személyre szabott eszközök váltanák fel a hagyományos tömeges képzéseket és a munkahelyteremtő támogatásokat is. 

- Az esetgazdának adott kereteken belül szabad kezet kell adni abban, hogy milyen szolgáltatásokat vásárol vagy ajánl az álláskeresőnek, egy, a mainál sokkal szélesebb szolgáltatási kínálatból, amelyben piaci szolgáltatások is lehetnek - részletezik a tervet.

Bérlet a hátrányos helyzetű várandós nőknek

Bajnaiék emellett bérletet is adnának a hátrányos helyzetű várandós nők és kisgyerekes - öt év alatti - anyáknak, azzal a feltétellel, hogy igénybe vesznek egy ellátáscsomagot, amely tanácsadást és korai fejlesztést tartalmaz. Ezzel a cél az lenne, hogy javítsák a hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztéshez való hozzáférését, és ezáltal megelőzzék, illetve csökkentsék későbbi iskolai elmaradásukat.

A szolgáltatást részben erre felkészített védőnők, részben erre szakosodott oktatási vagy egészségügyi intézmények nyújtanák az anya otthonában, az ahhoz közeli intézményben vagy a korai fejlesztést végző területi szakintézményben.

Változtatnának az óvodáztatási támogatáson, kötelező óvoda kétéves kortól

Az alapítvány változtatna a 2009-ben bevezetett beóvodáztatási támogatáson is, amely évi kétszer 10 ezer forint helyett évi négyszer 6 ezer forint lenne, készpénzben, a korábbi egy helyett két feltétellel. Az egyik feltétel az lenne, hogy a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába, a másik pedig, hogy szüleik rendszeresen vegyenek részt a kéthetente megtartott óvodai szülő-gyerek foglalkozásokon.

- Javaslatunk emellett tartalmazza az óvoda alsó korhatárának fokozatos csökkentését két évre, úgy, hogy a kétévesek csoportjában a maximális és az ajánlott csoportlétszám is kisebb, a normatíva összege nagyobb lenne, mint a háromévesek csoportjában. Emellett szükségesnek tartjuk az óvodai férőhelyhiány megszüntetését - három év alatt - és az óvodai szolgáltatások bővítését, úgy, hogy az óvodák a szülői készségeket fejlesztő szolgáltatásokat is nyújtsanak - írják a tanulmányban.

10-15%-kal lenne drágább, mint a mostani, de középtávon visszahozná az árát

Ez a rendszer a 2012-es kiadásoknál 10-15%-kal többe kerülne, ám középtávon a javaslattól várt hatások révén csökkenhetnek a kiadások, illetve növekedhetnek a költségvetés bevételei - írják.

Fontos, hogy a rendszert nem azonnal vezetnék be, hanem több lépésben. Az első, kísérleti szakaszban hat kistérségben tesztelnék a segélyrendszer egyes elemeit, úgy, hogy azok önálló hatása is mérhető legyen.

Ebben a szakaszban a projekt eseményeit folyamatos adatgyűjtés kísérné, ami a későbbi hatásvizsgálat és a folyamatos monitoring számára is adatokat szolgáltatna.

Négyéves munka lenne

A munka nem lenne kevés, a tanulmány szerint a kísérleti fázis az előkészületekkel és a hatásvizsgálattal együtt négy évet venne igénybe.

- Azaz az országos kiterjesztés már csak egy következő politikai ciklusban indítható el - szögezik le.

A teljes tanulmányt ezen a linken olvashatod el.

Tetszenek az ötletek?

Ezt is szeretjük