Miért nem szeretik az emberek, ha túl okos a főnök? Meglepő választ adtak a kutatók

A magas IQ nem feltétlenül örvend nagy népszerűségnek a kollégák körében.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az intelligencia mindenkiből jó vezért kovácsolhat, legyen bár alsó-, közép- vagy felsővezető, netán maga az elnök. Ahogy az sem meglepő, hogy ügyvezetőként rendelkezned kell bizonyos kvalitásokkal, hogy az embereid melléd álljanak.

Ugyanakkor egy, a vezetési stílusokat vizsgáló kutatás alapján a kimagasló intelligencia sok esetben inkább átok, mint áldás. Erre a tényre Dean Simonton, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa már korábban felhívta a nagyérdemű figyelmét: szerinte az igazán briliáns vezérek gondolatai legtöbbször süket fülekre találnak, mert az emberek összefüggéstelennek, nehezen megvalósíthatónak titulálják ötleteiket. Simonton kollégái kíváncsiak voltak, vajon az elmélet megállja-e a helyét, ezért kísérletbe fogtak.

Ebben rejlik a jó főnök varázsa

A kutatásban harminc ország, 379 férfi és női fejeseit tanulmányozták többek között a bank, a kereskedelem és a technológia szektorából. A menedzserekkel IQ-teszteket töltettek ki, az eredményeket pedig nyolc-nyolc munkatársuknak kellett értékelni vezetési stílusuk, illetve hatékonyságuk alapján. A felmérés részleteit az Alkalmazott Pszichológia szaklap 2017. júliusi számában publikálták.

Az IQ-tesztek eredményei pozitív összefüggést mutattak egyebek mellett a vezetői hatékonysággal, stratégiával és jövőképpel, de csupán egy bizonyos fokig.

A kutatók úgy találták, hogy a 120-as vagy magasabb IQ-val rendelkező menedzserek alacsonyabb minősítést kaptak, mivel a megkérdezettek a korábban említett, Dean Simontonéhoz hasonló véleményen voltak. A szakértők szerint az „ideális” IQ attól is függhet, hogy mit kíván az adott vállalati kultúra a cég első emberétől: jobb gyakorlati vagy inkább elméleti készségeket?

Paul Sackett, a Minnesotai Egyetem professzora szerint az eredmények, bár figyelemreméltóak, korántsem arra ösztökélnek, hogy ezentúl a szervezetek ne alkalmazzanak átlag feletti intelligenciával rendelkező személyeket. Sackett szerint a legfontosabb az lenne, hogy megértsük, miért érezhetik kevésbé kollégáik támogatását a magasabb IQ-val megáldott vezetők.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

John Antonakis, a kutatás vezetője, a svájci Lausanne Egyetem pszichológusa azt tanácsolja a menedzsereknek, hogy használják intelligenciájukat arra, hogy nagyobb figyelmet fordítanak karizmatikus személyiségjegyeik hangsúlyozására, vagy próbálják meg elsajátítani az ehhez szükséges adottságokat.

A pszichológus szerint ugyanis az ékesszólás, a magabiztosság és a másokért való felelősségvállalás tanulható, adott esetben pedig ez jelentheti a kulcsot a közös nevező megtalálásához.

A szerző azt is kiemeli, hogy a karizmatikus személyeket gyakran kettősség jellemzi, példának pedig Barack Obamát említi, akit a világ szigorú, mégis szívélyes miniszterelnökként ismerhetett meg.

Ezt is szeretjük