Az Orbán-kormány és a Bajnai-kormány egy évének összehasonlítása
Válságkezelés, megszorítások, a pénzügyi egyensúly megteremtésének ígérete. Mit mutatnak a valós adatok?

Ez is érdekelhet

Beszállás! Nemsokára indul a Mikulás Expressz, siess, mert lemaradsz! (x)

Családi wellness-pihenés Sümegen: ha egy kicsit másra, többre vágysz (x)

Elkezdődött a 27. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (x)

A tökéletes gyerekszoba titkai - Így még a tanulás is jobban megy majd! (x)

Őszi stílustippek személyre szabva - Hogy idén ősszel Te diktáld a trendet! (x)

beauty and style

Több mint 80 kiló, de nem rejtegeti az alakját: nőies stílus, gömbölyded idomokon »

Szokatlan téli kiegészítő, de hasznos: tényleg létezik az orrtyű! »

Lehúzzák a piros foltokat, mélyen hidratálják a bőrt: szérumokat teszteltünk »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az elmúlt két évben a válságkezelés megszorító csomagjai, valamint a gazdasági felzárkóztatás - áldozatvállalást  is megkövetelő - politikai törekvései jellemezték az országot. 

Bajnai Gordon korábban egy évre vállalta a miniszterelnöki tisztséget, hogy stabilizálja hazánk gazdasági helyzetét, melynek egyébként is gyengélkedő mutatóin a világválság tovább rontott, ezt követően pedig - a 2010-es választások eredményeképp - Orbán Viktor alakíthatott kormányt, aki elsődleges céljaként azt tűzte ki, hogy önálló lábakra állítsa Magyarországot.

Ez a terv további takarékoskodásokat vont maga után, így érdemes összehasonlítani, hogy a két kormány megszorító intézkedései milyen hatást gyakoroltak a foglalkoztatottsági, az inflációs és a GDP-adatokra.

Bajnai: Fájni fog

Bajnai Gordon nem kertelt, amikor 2009 áprilisában a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával megalakult a kormánya: nyíltan kimondta, hogy a válságkezelő program minden családtól áldozatot követel majd, de csak így érhető el eredmény.

Íme, ami valóban fájt!

A Bajnai-kormány megszüntette a közszférában dolgozók 13. havi illetményét, de a nyugdíjasok sem jártak jobban, hiszen eltörölték 13. havi nyugdíjat, továbbá elmaradt a nyugdíjkorrekció is. A szociális rendszerben történt változtatások leginkább a családosokat érintették: a gyes és a gyed együttesen három évről két évre csökkent. Az adókat tekintve a kormány 2009-ben 20-ról 25%-ra növelte az áfát, ugyanakkor az alapvető élelmiszerek forgalmi adója 18%-ra mérséklődött.

A lakásvásárlást megnehezítette a szocpol kiradírozása a támogatási rendszerből, illetve a kölcsönhöz jutás feltételeinek szigorítása.

Elért eredmények

A Bajnai-kormány programja végül is elérte kitűzött céljai közül a legfontosabbat: Magyarország talpon maradt. Évértékelő beszédében Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a válságot kezelték, valamint utat nyitottak a fellendüléshez.

  • A forint árfolyama stabilizálódott.
  • A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, vagyis a GDP 3,6%-a.
  • A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak 2009-ben átlagosan 4,2%-kal emelkedtek.
  • A foglalkoztatottak száma 2,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 10,1%-ra szökött fel.

Orbán: Mélyről indultunk el fölfelé

A második Orbán-kormány 2010 májusában kezdte meg működését. A válság mellett az ország államadósságát tekintik alapvető problémának, ezért programjuk megalkotásakor legfontosabb célkitűzésük annak radikális csökkentése volt. Évértékelő beszédében Orbán Viktor a közös áldozatvállalásra buzdította Magyarországot.

Megszorítások helyett áldozatvállalás

Az első intézkedések között szerepelt a bankadó, később a távközlési, a telekommunikációs és az energetikai szektort, valamint a kereskedelmi áruházláncokat érintő különadó bevezetése. 2010 őszétől a kormány nyugdíjpénztári átalakítást hajtott végre, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyont. 

Életbe léptették viszont az egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadót, amivel az alacsony keresetűek nem jártak túl jól. A további tervek hasonló áldozatvállalást követelnek majd, hiszen a rendvédelmi szervek korkedvezményes nyugdíját megszüntetnék, valamint a munkanélküli támogatást három hónapra csökkentenék.

Elért eredmények

Orbán Viktor évértékelő beszédében fontos eredményként említette, hogy hazánk az elmúlt egy évben visszanyerte pénzügyi mozgásterét, még úgy is, hogy levált a Nemzetközi Valutaalapról. 

  • A 2010-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél.
  • Átlagosan 4,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
  • Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege 2010-ben 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2%-a.
  • Biztatóak a Központi Statisztikai Hivatal által közölt foglalkoztatási adatok, ugyanis 18-20 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt. Viszont a munkanélküliségi ráta még mindig kiemelkedően magas, 11,2%-on áll.

Az intézkedések java ugyanakkor csak ezután jön, a Széll Kálmán-terv alapján kijelenthető, a megszorítások tekintetében a következő év lesz a döntő, az intézkedések többsége - mint például az adójóváírás megszüntetése - várhatóan ekkor lép majd életbe.

Ezt is szeretjük