Befagyasztaná a kormány a minimálbéreket?

Kizárnák az egyeztetésből a szakszervezeteket

A kormány saját hatáskörben akar dönteni a minimálbérekről. Miért?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Napi Online információi szerint a kormány önállóan, a munkáltatók és a szakszervezetek nélkül döntene a minimálbérek összegéről. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnökét kérdeztük arról, miért akarja ezt a kormány, lehet-e következmény, hogy az elkövetkezendő években - a családtámogatásokhoz hasonlóan - befagyasztják a minimálbér összegét is?

Hernádvölgyi Andrea lapunknak leszögezte: egyértelműen problémának látják, hogy a kormány azt tervezi, hogy a gazdaság tényleges szereplői nélkül dönt a gazdaságra ható döntésekben.

Nonszensz

- Ez finoman szólva is nonszensz - közölte az alelnök. Hernádvölgyi Andrea hangsúlyozta, már az első Orbán-kormány is megpróbálta saját hatáskörben intézni a minimálbért, akkor egy kormányrendelettel emelték fel 25 500 forintról 40 ezer forintra az összeget, aminek örülni kellett volna, hamar kiderült azonban, hogy munkahelyek elvesztésével jár a döntés. Azok az ágazatok, ahol ténylegesen ennyit fizettek, nem tudták kitermelni a plusz kiadást, ami a dolgozók elbocsátásához vezetett.

Hogy állhat-e a háttérben az, hogy a kormány jövőre nem akarja emelni a minimálbért, arra Hernádvölgyi Andrea azt mondta: elképzelhető, hogy az összeget befagyasztják több évre.

 - Ha csak ők fognak dönteni, akkor megtehetik, akkor bármit megtehetnek - tette hozzá.

Spórolni lehetne vele

A kormány a minimálbér befagyasztásával két legyet ütne egy csapásra. Az alelnök szerint egyrészt az állam spórolhatna, hiszen a közalkalmazotti illetményeket is a minimálbérhez igazítják, annál alacsonyabb összeget a közszférában sem kaphatnak a dolgozók. Ha pedig a minimálbér nem nő, akkor az ott kapott legalacsonyabb béreknek sem kell emelkedni.

Másrészt a kormány is tisztában van azzal, hogy itthon igen magasak a bérköltségek, amiket viszont már csak úgy lehet csökkenteni, ha a dolgozók béréből vesznek el, a járulékokból - például az egészségkassza vagy a nyugdíjkassza jónak épp nem mondható állapota miatt - már nem lehet lefaragni.

Életveszélyes döntés

- A minimálbérek befagyasztása életveszélyes döntés lenne, ami nyomorba döntheti a dolgozókat - tette hozzá az alelnök.

Érdekesség, hogy Hernádvölgyi Andrea elmondása szerint eddig a kormány a tárgyalásokon egyfajta közvetítői szerepet játszott, megvárta, míg a munkaadók és a munkavállalókat képviselő szervezetek megállapodás közeli állapotba jutnak, majd elmondta álláspontját, hogy be tudja-e fogadni az ajánlatot, vagy sem.

- Nem szoktunk olyan ajánlatot javasolni, ami a költségvetésre végzetes hatással lehet - tette hozzá az alelnök, aki szerint a kormány most a közvetítői szerep helyett kizárólagosat akar.

Egyébként a helyzet akkor sem jobb, ha a kormány nem tervezi a minimálbér befagyasztását. Ebben az esetben előfordulhat, hogy egy olyan mértékű béremelést kényszerít rá a munkáltatókra, amit nem tudnak végrehajtani - vagy csak úgy, hogy embereket bocsátanak el.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Nettó 60 ezer forint

A minimálbér jelenleg bruttó 78 ezer forint, a járulékok levonása után ebből a dolgozó 60 600 forintot kap kézhez. Ha kíváncsi vagy, ez a pénz mire elég, kattints ide, cikksorozatunkból megtudhatod, hogyan (nem) lehet kijönni ebből az összegből.

Ezt is szeretjük