Nem mindennapi magyar templom romjaira bukkantak: csodálatos a története

Régészek Árpád-kori templom maradványait tárták fel a Tolna megyei Kisszékelyben. Az épület érdekessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és a magyar hívek a 19. század elejéig megőrizték. A napokban lezárult, kéthetes ásatáson a templom három építési periódusát tárták fel - mondta K. Németh András, az ásatást vezető régész.

A templomot az Árpád-kor végén, a 13. században építhették, amire a szentély félkörív záródása is utal. Az épület területén Zsigmond korától Mária Terézia uralkodásának idejéig bezáróan találtak érmeket, a templom körüli területről pedig III. Béla korabeli és a 13. század második feléből származó, szlavón érmék, dénárok kerültek elő - számolt be róla a szakértő.

Ilyen lehetett a templom

A Szent György tiszteletére emelt templomot először a pápai tizedjegyzék említette az 1330-as években, és papja szerepelt 16. századi török összeírásokban is. A 18. század elején, a török kiűzése után keletkezett kamarai és egyházi források romos kőtemplomként írták le, amelynek déli oldalán kapu, északi oldalán sekrestye, belül tágas karzat volt.

A mostani kutatáson feltárták az Árpád-kori alapokat. Eszerint a korban szokásos méretű, belül mintegy 25 négyzetméteres, 12 méter hosszú templom állt a faluhoz közeli magaslaton, masszív, 110-120 centiméter vastag falakkal. Az épületen nem volt torony, volt viszont karzata, amelynek az alapozását szintén fellelték a régészek. A szentély és a hajó találkozásánál vörösre és sárgára festett vakolatdarabokat találtak, ennek alapján feltételezhető, hogy részben színesek voltak a belső falak.

A templomhoz a késő középkorban sekrestyét építettek, majd 1741-ben nyugati oldalán U alakban kibővítették. Az épület melletti sírkert négy sírját tárták fel, ahol késő középkori gyűrűket, csatokat, valószínűleg övekhez, pártákhoz használt, virágszirmokat mintázó, préselt rézlemezeket találtak. Viszonylag sok 17-18. századi kegyérme is felszínre került, köztük több mariazelli darab, ami azt mutatja, hogy a korabeli kisszékelyiek szívesen látogatták a mariazelli kegytemplomot.

Kisszékely mindig hű maradt hitéhez

K. Németh András megemlítette, hogy Kisszékely azon kevés Tolna megyei település közé tartozik, ahol a török hódoltság ideje alatt is megmaradt a magyar népesség, és gyakorolták katolikus vallásukat. Több középkori földrajzi név - Babaszó, Barátok-tava - máig fennmaradt, 18. századi források pedig tartalmaznak a középkorból is ismert családneveket.

Ugyanebből a korból származó forrás említi, hogy a török uralom alatt a hívek templomukat a saját költségükön zsindellyel újra lefedték, egy jezsuita szerzetes 1701-es útinaplójából pedig azt lehet tudni, hogy a helyiek hálásak voltak az andocsi jezsuitáknak, akiknek köszönhetően a hódoltság alatt is megélhették hitüket - mondta a régész.

Az épületet 1823-ig használták a hívek, ekkor a községet birtokló Styrum-Limburg család adományából felépült az új, ma is álló templom. Az ásatást a Kisszékelyi Kulturális Egyesület kezdeményezésére végezték a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai.

A képeken Kisszékely településének részletei láthatók. Fotók: Wikipédia/Kélinger Krisztián.

Emberi csontokat is találtak az aggteleki barlangban

Közös ásatást végzett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet az aggteleki Baradla-barlangban. A régészeti feltárás során középső újkőkori használati tárgyakra és emberi csontokra bukkantak.

• régészeti leletek
• templom
• történelem
• romok
• kisszékely
• Terasz