Az autista kisgyereknek is erkölcstanra kell járnia

Amint azt még szeptemberben megírtuk, a Pető Intézeten kívül sajnos több intézmény is van, ami súlyos anyagi és erőforráshiányban szenved.

A szombathelyi Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központba járó sérült gyermekek, szüleik és a tanárok nem tudták teljesen nyugodt szívvel elkezdeni az idei tanévet.

Azt ígérték, hogy megoldják

Az ígéretek ellenére a tanév első hónapjában súlyos pedagógus- és pénzhiány lépett fel, aminek a szülők hangot adtak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ekkor tett egy ígéretet, miszerint szakembereket fognak biztosítani az intézmény számára, és a központ a szombathelyi önkormányzattal összefogva újratervezi a nagy költségvetésű, speciális terápiák finanszírozását, amivel megoldást találnak az intézmény anyagi problémáira.

Kicsivel több mint egy hónap telt el, de már elég idő ahhoz, hogy legalább nagy vonalakban látni lehessen a változást. Ezért újra megszólalt az egyik szülő az ügyben. Múlt héten a tankerületi igazgató előadást tartott a szülők részére, amiben elmondta, hogy az intézményben tíz új gyógypedagógusi állást hirdettek meg, ezen kívül nyugdíjas dolgozókat is visszavettek.

Az eredmények

Ezzel elérték azt, hogy majdnem minden gyerek az intézményben ellátott lett, és arra is volt példa, hogy egy integráló iskola egyik osztályában tanuló mozgássérült kisfiúnak logopédusra volt szüksége, amire a tankerületi felügyelő azonnal reagált, és hamar meg is oldódott a probléma. A gyerekek tehát tanulhatnak a korábban megszok

Csak az egyik tünetet kezelték

Habár a szombathelyi iskola problémája megoldódni látszik, és a szülők tapasztalata is meglehetősen pozitív, országos szinten nézve a probléma gyökere ennél sokkal mélyebbről ered.

- Már megint ott tartunk, hogy a gombhoz varrják a kabátot, és nem fordítva. Hoznak egy rendeletet, egy törvényt, majd három, vagy négy, vagy öt hónap múlva kiderül, hogy nem volt értelme, és nem működik. Természetesen nagyon pozitív, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ emberei azonnal léptek, és megpróbáltak megoldást találni, de sajnos akkor sem hozzáértő emberek foglalkoznak a témával. Nem beszélve arról, hogy miután figyelmet kapott a probléma, csak azután lett hirtelen mindenre forrás, és a helyi önkormányzat is ekkor volt hajlandó segíteni - mondja el az érintett szülő.

- Azzal kezdődött, hogy a szakszolgálatokat kiszervezték, és emiatt súlyos szakemberhiány lépett fel, konkrétan 2400 ember hiányzik a rendszerből - mondta a neve elhallgatását kérő szülő.

- Az elsődleges és legalapvetőbb probléma a hozzáállással van. Senki nem realizálta eddig, hogy a fogyatékos gyerekeket nem lehet ép gyerekként kezelni. Ebből az derül ki, hogy az államtitkárságon nem ül senki, aki szakember lenne a gyógypedagógiában. Egy olyan ember, aki szól, hogy ne csináld, mert mondjuk nem lesz jó vége - világít rá az anyuka.

 

Nem csak a gyerekek vannak bajban

Az egyik sérült gyerek anyukája arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményekben dolgozó gyógypedagógusok erejükön felül teljesítenek. Viszont ahhoz, hogy a rendszer megfelelően tudjon működni, nem kizárólag rájuk van szükség, hanem például sofőrökre vagy pedagógiai asszisztensekre, akik nélkül összeomlana minden. Ők azok, akik kimaradtak a pedagógusok fizetésemeléséből, hiszen nem pedagógus besorolással rendelkeznek.

Egy gyógypedagógiai asszisztens például óriási segítséget nyújt mind a gyerekeknek, mind a kollégáinak úgy, hogy reggeltől késő délutánig dolgozik. Mindezek a problémák egyértelműen jelzik, hogy egy helyben toporognak, és nem találtak érdemben megoldást az ügyre. Az, hogy egy autistának még mindig erkölcstanra kell járnia, nevetséges és dühítő egyben.

• iskola
• hátrányos helyzet
• belföld
• közoktatás
• fogyatékos gyerek
• fogyatékos
• fogyatékkal élő
• Terasz