12 különös szobor áll a magyar székesegyház mellett - A vándorló apostolok története 1845-ben kezdődött

A lenyűgöző szépségű pécsi székesegyház balján 12 régi apostolszobor sorakozik, melyeknek érdekes a története.

A székesegyház életében több átépítés is történt, az első jelentős újkori alakításra az 1800-as évek elején került sor Pollack Mihály tervei alapján. Aszerint a déli és nyugati oldalra neogótikus homlokzat került, előbbire pedig 12 apostolszobrot tervezett. Ezek sorakoznak ma a székesegyház balján: de vajon hogyan kerültek oda?

Az apostolszobrok

Dacára annak, hogy az apostolszobrok, vagy más néven vándorló apostolok szobrait már a 19. század elején megtervezték, azok csak húsz év múltán kerültek a helyükre.

A 4 méter magas szobrokat Bartalits Mihály kalocsai származású, budapesti illetőségű szobrász készítette el. A művész 1846-ban látott neki a munkának az előzetesen kifaragott faminták alapján, ám a szerződéssel ellentétben nem egy strapabíró, időtálló alapanyaggal dolgozott, hanem budafai sárgás homokkőből, ami meglehetősen gyenge minőségű. Bartalits abban a tekintetben azonban tartotta a megegyezésben lefektetetteket, hogy az elkészült alkotásokat olajfestékkel festette le.

Ez és a gyenge alapanyag borítékolta, hogy a szobrok nem lesznek időtállóak, mivel a homokkőbe szivárgó víz az olajfestéktől nem tudott eltávozni, hideg időben pedig megfagyott, ami belülről roncsolta azok szerkezetét.

A szobrokhoz tartozó attribútumokat, azaz a vértanúságukhoz kapcsolódó jelképes tárgyakat Bartalits egészében vagy részben bádogból csinálta, azután aranyozta. Ezek igen hamar elpusztultak, időnként újakkal váltották őket.

A vándorló apostolok

A szobrokat vándorló apostoloknak is hívják, és nem véletlenül: a következő képek kíséretében kiderül, miért.

• szobor
• apostol
• pécs
• székesegyház
• érdekesség
• Terasz