A 63 éves nő egy hordóban zuhant le a Niagara-vízesésen: Annie Edson Taylor a szegénység miatt választotta ezt az utat

Sajnos a szegénység sokszor olyan dolgokra is kényszeríti az embereket, amikről még álmukban sem gondolták volna, hogy megtörténhet velük. A nyugdíjat tanárnő, Annie Edson Taylor is hasonló döntést hozott, amikor a hajmeresztő mutatványra vállalkozott.

A nő a New York állambeli Auburnben született 1838-ban, és bár édesapját korán elvesztette, az utána maradt örökségnek hála kényelmes élete volt a családjának, a taníttatásra is volt pénzük. Annie szerette volna fenntartani a jó életszínvonalát, ezért tanárnőnek készült, hiszen abban az időben ez volt a kevés olyan, nőknek is engedélyezett szakmák egyike, amivel még viszonylag jól lehetett keresni.

Sok tragédia kísérte az életét

Tanári tanulmányai során Annie megismerkedett David Taylorral, és összeházasodtak. A párnak egy fia született, de ő még csecsemőkorában meghalt. A házasság mindössze hét évig tartott, amikor David is elhunyt a polgárháborúban vívott harc közben. Az özvegy és gyermektelen nő a sok veszteség hatására nem tudott ott maradni szülővárosában, és folyamatosan költözött, mindenhol a tanári fizetéséből és kisebb munkákból próbálta eltartani magát. 

Mire hatvanéves lett, egyre jobban elszegényedett, de még a gondolatába is beleborzongott, hogy egy szegényházban tengesse élete utolsó éveit. Nyugdíjba vonulása után ki kellett találnia valamilyen gyors pénzkereseti lehetőséget. Ebben az időszakban igazán felszálló ágban volt a turizmus, emberek tömegei látogatták meg a különböző nevezetességeket, ám nemcsak a természeti vagy építészeti csodákra voltak kíváncsiak, hanem különböző mutatványosok rendszeresen szórakoztatták itt az embereket, hogy még nagyobb élményekkel távozzanak. 

A gyors hírnévvel és jó pénzkereseti lehetőséggel kapcsolatos mutatványok felkeltették Annie érdeklődését. A fejébe vette, hogy egy saját tervezésű és készítésű hordó belsejében lezuhan a Niagara-vízesésen. Egy Frank Russell nevű ügynököt fogadott maga mellé, aki segítette intézni az ügyeket, és promotálni a mutatványt, amiről sokan úgy gondolták, hogy a nő egyenesen a saját halálába zuhan majd. Ebben az időben sokan próbálkoztak már hasonló ugrásokkal, azonban mind odavesztek, ezért a hivatal először nem akart engedélyt adni az ugráshoz. Hogy meggyőzze őket, Annie épített a sajátjához hasonló, kisebb hordót, amiben egy macskát dobott le a vízesésről. A próbazuhanás jól sikerült, és a macska a rémülettől és egy kis fejsérüléstől eltekintve épségben megúszta, így az özvegyasszony megkapta az engedélyt.

A nagy zuhanás pillanata

A nő 63. születésnapján, 1901. október 24-én, két nappal a macskás teszt után eljött Annie mutatványának ideje. A „járműve” egy hosszúkás, kipárnázott, tölgyfából készült hordó volt, amit tíz vaspánt tartott össze, az aljára pedig 90 kilogrammos nehezéket helyeztek, hogy ne pörögjön a levegőben, hanem függőlegesen zuhanjon. A nő beszállt a hordóba, majd biciklipumpa segítségével még több levegőt juttattak be hozzá, ezután pedig lezárták. 

A vízesésnél több ezer ember gyűlt össze, hogy láthassák, ahogy a nyugdíjas tanárnő egy hordóban a mélybe veti magát, azonban a legtöbben arra számítottak, hogy nem fogja túlélni, még az ismerősei és ügynöke is próbálták lebeszélni, ő azonban hajthatatlan volt. Önkéntesek segítségével a Niagara tetejéhez vitték a hordót, majd ledobták. Bár csak pár másodpercig zuhant, 20 percbe telt megtalálni a vízben a hordót, ezután még közel egy óráig tartott, hogy lefűrészeljék a tetejét, és kiszabadítsák a nőt. A szkeptikusokra rácáfolva Annie túlélte az esést, és a macskához hasonlóan csak a feje sérült meg enyhébben, pár percre pedig az eszméletét vesztette.

A nő ezzel a mutatvánnyal történelmet írt, hiszen ő lett az első olyan ember a világon, aki túlélt egy esést a Niagara tetejéről. A rekord azonban egy kicsit sem derítette jó kedvre. Miután kiszállt, így nyilatkozott a zuhanásról: „Soha ne csináljon senki ilyet többé. Inkább egy ágyúval nézek szembe, tudván, hogy darabokra tör, mint hogy újra ledobjanak onnan.” Kiemelése után egy napig orvosi felügyelet alá helyezték, majd megkapta a mutatványért járó pénzét.

Tovább gyűltek a gondok

Ügynöke nagy lehetőségeket látott a hirtelen jött érdeklődésben, ezért ellopta a nő hordóját, hogy ő tudjon vele pénzt keresni azzal, hogy vásárokon, kiállításokon mutogatja. A nő szinte az összes vagyonát magánnyomozókra költötte, hogy kiderítse a férfi hollétét, akit csak később, Chicagóban kaptak el. Megfogadta, hogy soha többet nem vállal ilyen mutatványt, ám ismét kellett neki a pénz, ezért 1906-ban újra hordóban találta magát, és a Cararact-vízesést hódította meg.

Mivel a hírneve gyorsan elmúlt, később jósnőként dolgozott, valamint minden erejével azon volt, hogy gazdag férjet találjon magának. Élete végén súlyos egészségügyi problémákkal kellett szembenéznie, beleértve a vakságot is, ami szerinte a zuhanás miatt következett be. 1921-ben, 82 évesen hunyt el - szegényen és nincstelenül.

A stewardess, aki hihetetlen módon túlélt egy 10 ezer méteres zuhanást

Vesna Vulović csodával határos módon élte túl a hatalmas zuhanást.

(Borítókép forrása: Profimedia)

• érdekességek a világból
• mutatványos
• rekord
• történelem
• niagara
• Terasz