Ez a legveszélyesebb szokás, a magyarok mégis képtelenek lemondani róla - 3 alternatíva, ha te sem tudod letenni
A dohányzásról mindig csak annyit hallani, hogy "rossz", és "le kell szokni". Ha már mindent megpróbáltunk, mégsem sikerül letenni, érdemes beszélni az ártalomcsökkentésről.
Magyarországon a felnőtt lakosság közel 30 százaléka, mintegy 2 millió ember nikotinfogyasztó, ebből 1,8 millióan hagyományos cigarettát szívnak. A svédek a maguk 23,6 százalékos nikotinfogyasztási arányával nem térnek el radikálisan az EU-átlagtól és hazánktól, az egészségügyi mutatóik és a nikotinfogyasztás módjai azonban annál differensebbek.
A skandináv ország lakói között közel 40 százalékkal alacsonyabb a dohányzással kapcsolatos betegségek miatti halálozási arány, mint az EU-s átlag. De mégis mit csinálnak ők másképp? Május végén Stockholmban jártunk, ahol lehetőségünk adódott megismerni a füstmentes alternatívákat és első kézből választ kapni kérdéseinkre dr. Anders Miltontól és dr. Karl Olov Fagerströmtől.
Amikor a leszokás nem opció
Hazánkban a dohányzás miatti betegségek és elhalálozások száma tragikus méreteket ölt: egy 2021-es adat szerint a rákos megbetegedések 27 százaléka a cigarettázás miatt alakul ki. A tüdőrákban szenvedő betegek 90-95 százaléka dohányos, évente pedig megközelítőleg 8000 ember hal meg ebben a betegségben.
Annak ellenére, hogy mindenki tudja, a dohányzás milyen negatív egészségügyi következményekkel jár, rengetegen nincsenek tudatában annak, pontosan mi is felelős elsősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásáért. A háziorvostól maximum annyi tanácsot kapni, hogy "szokjunk le", de valljuk be, ezt egy függő ember nem feltétlenül tudja hova tenni. Van azonban egy dolog, amiről méltatlanul kevés szó esik: ez pedig az ártalomcsökkentés.
Természetesen a dohányzással kapcsolatos szövődményeket és betegségeket úgy lehet a nullára redukálni, ha el sem kezdünk ilyen termékeket fogyasztani, vagy sikerül véglegesen leszoknunk. Sokan azonban képtelenek megszabadulni ettől a káros szokástól, és egy idő után már nem is próbálkoznak tovább. Számukra lehet opció olyan megoldásokat eszközölni, amik használata közben nem keletkezik füst, így alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az ártalomcsökkentés egy olyan közegészségügyi megközelítés, ami elismeri a dohányzás káros hatásait, ugyanakkor törekszik arra, hogy minél több embert tájékoztasson az égés nélküli termékekről. Hiszen a hagyományos cigaretták káros hatása túlnyomórészt a dohány égése során keletkező füstből - és nem a nikotinból - ered. Az olyan égés nélküli technológiákkal, mint a hevítéses megoldások, nikotinpárnák vagy az e-cigaretta, a füst okozta ártalmak elkerülhetőek.
- Az emberek azért dohányoznak, hogy nikotinhoz jussanak, azonban maga a dohányzás és a füst az, ami igazán ártalmas, nem a nikotin. Ezért fontos az ártalomcsökkentésről beszélni, amikor erről a két területről beszélünk - mondta dr. Anders Milton orvos, a Snüssz Bizottság és korábban a Svéd Orvosi Kamara elnöke. - Új-Zéland és Japán szintén egy érdekes példa, hiszen itt a cigaretta nagyon népszerű volt. A hevítéses technológiák megjelenésével Japánban radikálisan csökkent a hagyományos cigarettázók száma - folytatta.
Erre az összefüggésre világít rá a már említett svédek példája. Az ő kultúrájukban a snüssz, majd modernebb verziója, a - dohányt nem tartalmazó - nikotinpárna szinte teljesen átvette a hagyományos cigaretta szerepét. Míg a cigarettában lévő dohány 900 ºC feletti hőmérsékleten ég, ami során gázokból és füstrészecskékből álló összetett keverék keletkezik, addig a snüssz és a nikotinpárna égés nélkül, pusztán az ínyhez felhelyezve juttat nikotint a szervezetbe, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
A svédek először az 1600-as években találkoztak a snüsszel, ám míg kezdetben csak az arisztokrácia használta, később az átlagos munkahelyi dolgozók számára is elérhetővé vált. A huszadik század második felében egyre több kutatás jelent meg a hagyományos cigaretta káros hatásairól, a nép pedig szép fokozatosan átváltott a snüsszre. Mára olyannyira visszaszorult a klasszikus dohányosok száma, hogy Svédország közel került a füstmentessé váláshoz, aminek eléréséhez 5 százalék alá kell szorítani a cigarettázók arányát. A skandináv államban ez a szám 5,6 alá csökkent, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb érték. Az elmúlt 15 évben mintegy 10%-kal csökkent a dohányzás aránya Svédországban, ami egyértelműen a snüssz és a nikotinpárna térnyerésének köszönhető. A dohányzáshoz köthető megbetegedések száma Svédországban a legalacsonyabb Európában, valamint a svéd tüdőrák okozta halálozási arány is kevesebb mint fele az uniós átlagnak - mondta dr. Karl Olov Fagerstörm klinikai pszichológus.
A svédek átállásának oka a már említett kulturális tényezők mellett a szabályozásoknak is betudható. A hatóságok egyre jobban kiszorították a cigarettázókat: betiltották a dohányzást az éttermekben, kávézókban és kocsmákban, 2019-ben pedig ezt kiterjesztették a tömegközlekedés megállóira is. A hagyományos dohánytermékek jövedéki adóját megemelték, és korlátozták a reklámozási lehetőségeket is. 2024-re a snüssz adóját 20 százalékkal csökkenteni, a cigaretta adóját 9 százalékkal növelni tervezik. Jelenleg Svédország az egyetlen EU-tagállam, ahol legális a snüssz. Náluk olyannyira beivódott a kultúrába, hogy a svédek az 1995-ös csatlakozáskor mentességet kaptak az EU-s tilalom alól. Más EU-s tagállamban, bár a snüssz nem, a nikotinpárna elérhető, ami az előbbivel ellentétben nem tartalmaz dohányt.
Alternatívák cigaretta helyett
Hevítéses technológiák
A hevítéses eszközök a dohányalapú vagy akár dohánymentes hevítőtöltetet égetés helyett hevítik, ez az úgynevezett heat-not-burn technológia. Míg a cigaretta 900 ºC feletti hőmérsékleten ég, a hevítéses rendszerek sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, körülbelül 250-350 fokon hevítik a dohányt. Mivel nem történik égés, az aeroszol főként vízből, glicerinből, aromákból és nikotinból áll. A szag is jelentősen csökken, és hamu sem keletkezik.
Nikotinpárnák
A nikotinpárna szájon át fogyasztható, dohányt nem tartalmazó, füst nélküli nikotintermék. Mivel égés nem történik, így használatával a füst okozta ártalmak elkerülhetők. Svédországban mind a hagyományos snüssz, mind a modernebb fajtájú nikotinpárnák hasonlóan közkedveltek.
E-cigaretta
Az e-cigaretták kézi, akkumulátorral működő elektronikus eszközök, amelyek egy e-folyadékot melegítenek, hogy belélegezhető párát hozzanak létre. Dohányt nem tartalmaznak, és használatuk közben füst sem keletkezik.
Zsugorítja az agyat ez a rossz szokás: minél tovább csinálja valaki, annál nagyobb kárt okoz vele
Ez a rossz szokás nagyon káros hatással bír az agyra.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)