A pillangók más állatok könnyeit kortyolják, úgy táplálkoznak: az állatvilág legkülönösebb étkezési szokásai

Sok olyan faj van, amely táplálkozási szokásaival kirí a többi állat közül.

Állatok furcsa táplálkozási szokásai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Földünkön mintegy 8,7 millió, elképesztő változatosságot mutató faj él. A különböző állatok nemcsak küllemükben, de szokásaikban is egyediek.

Táplálkozásukat három kategória valamelyikébe soroljuk. Léteznek növényevők, ragadozók és vegyes élelmet fogyasztó mindenevők is. A táplálék jellegénél sok esetben még érdekesebb a megszerzésének, megevésének módja. Egyes fajoknál ezek kifejezetten meglepő, olykor meghökkentő, sőt, bizarr megoldások. Egyfajta lepke például más élőlények könnyeivel tartja fenn magát, de van olyan állat is, amely elfogyasztja egy másik nyelvét, és attól fogva az ő szájában élősködik.

8 állat különös táplálkozási szokásai

A következő képeken olyan fajokat mutatunk, amelyeknek különös táplálékszerzési, étkezési szokásai vannak. Fontos észben tartani, hogy bárhogyan is jut éltető falathoz egy állat, számára az a természetes, és még a legbizarrabb módon táplálkozó élőlényeknek is fontos szerepe, helye van az élővilágban.

Egyes amazóniai lepkefajok más élőlények, például teknősök könnyeit kortyolgatják. A testnedv sok sót és fehérjét tartalmaz, így igen tápláló a számukra.
A drakulahangya (Adetomyrma venatrix) lyukat rág a bolyában cseperedő lárvák felületén, és kiszívja a nedvüket, mely esetükben a vér megfelelője.
A japán makákó vagy vörös pofájú makákó (Macaca fuscata) megmossa az élelmét, mielőtt elfogyasztaná azt. Ezt részint azért teheti, hogy a falatok tisztábbak legyenek, de a víz sótartalmát is finomnak találhatja.
Fotó: Cyretha Irving / 500px / Getty Images Hungary
Ezen a képen nem a hal, hanem a szájában lévő parazita a lényeg. Az élősködő, a Cymothoa exigua áldozata nyelvére rögzíti magát és kiszívja a vérét, míg az el nem sorvad. Ezután átveszi a nyelv helyét, és valahányszor a hal táplálkozik, megeszi élelme egy részét.
A nagy őrgébics (Lanius borealis) kisebb rágcsálókkal táplálkozik, és rendkívül takarékos, ugyanis, ha marad valamennyi a zsákmányából, azt felszúrja egy ágra, és később fogyasztja el. A bizarr éléskamra épp olyan, mint az elrettentés középkori módszere.
Fotó: Piotr Krzeslak / Getty Images Hungary
A sáskarák (Stomatopoda) egy hatalmas maflással vadássza le áldozatát: ütése több mint 80 km/óra sebességgel landol a prédán.
A hangyászsünfélék (achyglossidae) hosszú, ragadós nyelvüket használják, amikor táplálékot keresnek. A szerv tökéletes eszköz a hangyák begyűjtésére.
A sarkvidéki halfarkas madár ragadozóként bőszen védi zsákmányát. Ha egy másik madár mégis hozzájutna egy-egy falathoz, addig ütögeti a begyét, míg az ki nem hányja, amennyit megevett, így végül mégis az illetékes madár eszi meg a húst.

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük