Íme, a lista! Az elmúlt 4 év legmeglepőbb államosításai Magyarországon

Az MKB Bank megvásárlásával a hazai bankrendszer többsége magyar tulajdonba került.

Az Orbán-kormány már az előző ciklusban is több államosítást hajtott végre, amivel - úgy tűnik - ebben a terminusban sem kíván szakítani. Víz, tankönyv, nyugdíjpénz. Összeszedtünk néhány emlékezetes esetet.

Közérdekre hivatkozva államosították a bankot

Az Országgyűlés tavaly egy olyan törvény elfogadása mellett döntött, mely szerint bizonyos esetekben a kormány a közérdekre hivatkozva a Gazdasági Versenyhivatalt megkerülve engedélyezhet vállalati összeolvadásokat. Most erre hivatkozva államosította az MKB bankot a magyar állam.

A Gazdasági Versenyhivatal a piaci verseny tisztaságán őrködő államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés felügyelete alatt működik.

Az állam a német tulajdonostól 17,1 milliárd forintért vette meg az MKB részvényeinek 99,9%-át. Ezzel a vásárlással a hazai bankok aránya a magyar bankrendszerben 50% fölé emelkedett.

Takarékbankok és tankönyvek állami tulajdonban

Július 2-án mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy bizonyos helyzetekben az állam beavatkozhat a piaci folyamatokba, ami nem ellentétes az alaptörvénnyel. Ilyen volt az AB szerint az is, amikor az állami tulajdonú Magyar Posta és Magyar Fejlesztési Bank többséget szerzett a takarékokban.

A kormány tavaly szokatlan módszerrel a sok kis fiókot birtokló Takarékbank fölé helyezett egy szervezetet, amivel gyakorlatilag állami befolyás alá helyezte ezeket a fiókokat. Amelyik tulajdonos ebbe nem volt hajlandó beleegyezni, az automatikusan elvesztette fiókját.

Az állam adja a vizet is

Tavaly decemberben fogadta el a parlament azt a törvényt, mely 2014 januárjától állami feladattá tette a tankönyvellátást. Később az állam belépett a tankönyvek kiadásának piacára is, majd Hoffmann Rózsa közvetlenül a választás után kiküldött levelében azt írta, csak az állam által kiadott tankönyvekből válogathatnak a tanárok.

2013-ban a vízműcégek piacába avatkozott be a kormány, számos helyen államosítva az addig piaci alapon működő szolgáltatókat. A működésben ez korántsem hozott jó eredményt, sőt. Ezek a regionális vállalatok a köztulajdonba vétel óta 5,4 milliárd forintos veszteséget számoltak el.

Márciusban kiderült, szinte az utolsó fillérig elfogyott a pénz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból. 2011-ben a kormány óriási vitát kiváltva magához vonta a magán nyugdíjkasszákban felgyülemlett közel 3000 milliárd forintot, melyből tavaly decemberben már csak 200 milliárd forint maradt. A pénzből a kormány az államadósságot csökkentette.

A BKV is az államé lehet

Július elején jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, hogy közvetlen állami irányítás alá helyezik a Pető Intézetet. A világhírű intézmény tavaly óta komoly anyagi gondokkal küzdött, amit ezzel a lépéssel kívánnak megoldani - mondta Rétvári.

Gyakorta felmerül, hogy az évek óta ezer sebből vérző Budapesti Közlekedési Vállalatot - BKV - átvenné az állam a fővárostól. A cégnek jó 58 milliárd forintos banki adóssága van, amit Budapest nem tud visszafizetni, de az állam ígérete szerint ezt egy államosítás után megoldaná.

Egy kis sikersztori

Jó példák arra, amikor a közpénz jó helyre megy. Ezekkel a közterekkel jól bánik az állam. Hat megújult budapesti köztér, ami kiemelkedően jól sikerült.

Fotó: lead: MTI/Soós Lajos; mobil: Wikipedia.org/Pető Intézet

• bank
• iskola
• nyugdíj
• belföld
• hoffmann rózsa
• pető intézet
• tankönyv
• rétvári bence
• államosítás
• Terasz