Pofont kapott a kormány az Alkotmánybíróságtól

Határozatot hozott az Alkotmánybíróság a médiaalkotmányról, az egyházügyi törvényről és a kiemelt ügyekre vonatkozó büntetőeljárási szabályokról - közölte a testület hétfőn. 

Az egyházügyi törvényt megsemmisítette a testület, az indoklás szerint azért, mert a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel többek között az egyházi jogállás megszerzését, illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.

Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz a törvény mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül.

Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül — illetve figyelmen kívül hagyása esetén — a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására.

Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza - a törvényjavaslat általános és részletes vitája -, ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti.

Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.

Médiaalkotmány: nem vizsgálódhat a hatóság

A médiaalkotmánnyal kapcsolatban az Ab az írott sajtóra vonatkozó beadványokat vizsgálta át. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.

Nem kell kiadni a forrást sem

Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival - minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés - összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. 

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek.

Viszlát, média- és hírközlési biztos

Az Alkotmánybíróság végül a Média- és Hírközlési Biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozat megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló Biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a sajtó tevékenységét részletes jogi előírások szabályozzák. E jogszabályi kötelezettségek érvényre juttatása érdekében különböző hatóságok által indítható eljárások mellett nincs alkotmányos indoka annak, hogy a Biztos - pontosabban meg nem határozott - "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A Biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza.

Nem jelölheti ki az ügyész a bíróságot, nem lehet ügyvéd nélkül kihallgatni

Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel.

Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága. Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatása.

• kormány
• belföld
• Terasz