- A terv úgy borzalmas, ahogy van!
Milyen szerepe lesz a jövőben az Alkotmánybíróságnak?
Tovább szűkítik a testület jogkörét, vagy újabb jogosítványokat adnak?

Ez is érdekelhet

Fürdőzés még nem volt ilyen izgalmas: Élvezd a nyarat Bükfürdőn! (x)

Operagála - egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral (x)

Debrecenben beindult a Nyár! Trópusi kalandok az Aquaticumban (x)

beauty and style

Könnyű, 5 perces nyári frizura: kényelmes, és nem lesz benne meleged »

Házi lábápoló maszk bőrkeményedés ellen: hidratálja és puhítja a sarkakat »

Újra hódít Audrey Hepburn kedvenc csíkos felsője: a breton top igazi nyári klasszikus »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt, amikor szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, ami így már-már súlytalanná vált. A kormány még ebben a ciklusban új alkotmány írna, és a jogkört szűkítő döntés fényében érdekes kérdés, hogy az új alkotmányban milyen szerepet szánnak a kiemelkedő fontosságú testületnek? Megszüntetik vagy megerősítik?

Egyelőre nem lehet biztosat tudni az új alaptörvény részleteiről, ugyanakkor a politikusok nyilatkozataiból néhány részletre már következtetni. Az [origo] január végi információi szerint még nyitott kérdés, hogy hogyan változzon az Alkotmánybíróság működése.

A lapnak nyilatkozó fideszes képviselők ugyanakkor elmondták, a tervek szerint az új alkotmány is erős jogokat adna a testületnek, csak más eljárásban, mint jelenleg.

Határidőt kap a testület

Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke a lapnak úgy fogalmazott: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is.

Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint elmondása szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielőtt egy törvényt kihirdetnek, illetve az hatályba lép.

A testület ezt követően véleményezhetné a törvénytervezetet, és az Országgyűlés csak ennek figyelembevételével, a megfelelő változtatásokkal fogadhatná el a szabályozást. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék.

Mit tesz az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság feladata megvizsgálni, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok alkotmányellenesek-e, vagy sem. Így közvetve arra is ügyel, hogy hazánkban fennmaradjon az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Ab a köztársasági elnök kérésére előzetes normakontrollt végezhet egy törvényen, ami azt jelenti, hogy megvizsgálják, a jogszabály alkotmányellenes-e. Az Ab utólagos normakontrollt is végezhet, a testületet bárki kérheti valamely jogszabály felülvizsgálatára. Ha a jogszabály alkotmányellenes, akkor az Ab megsemmisítheti. Ezt tette a testület az ingatlanadót és az elvárt adót bevezető jogszabállyal is.

A Szájer által elmondottakhoz hasonlókat fogalmazott meg február közepén a Magyar Hírlapnak Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke. Gulyás akkor azt mondta, a határidők kiszabása mellett meg kell fontolni azt is, hogy jogi érdek nélkül fordulhasson-e bárki a testülethez - vagyis korlátoznák az állampolgárok Ab-hez fordulásának jogát.

Kérdés, hogy mi lesz a testület jogköreivel? Egyelőre úgy tűnik, hogy az Ab visszakapja őket, az elmúlt napokban Szájer József és Gulyás Gergely is tett erre utaló megjegyzést.

Szájer József a Hírszerzőnek adott interjújában elárulta azt is: az Alkotmánybírósággal kapcsolatos részletszabályok nem is az új alkotmányban, hanem az alkotmánybíráskodásról szóló kétharmados törvényben kerülnének kibontásra. 

Három feltétel

Schiffer András, az LMP vezetője lapunknak elmondta: ők nemcsak azt szeretnék, ha az Alkotmánybíróság jogköreit visszaállítanák, hanem azt is, hogy ahogy most, úgy a jövőben is bárki kérhessen utólagos normakontrollt. Emellett véleményük szerint ideális az lenne, ha a jövőben csak 4/5-öddel lehetne az Ab-ra vonatkozó szabályokat megváltoztatni.

Az LMP jelenleg nem vesz részt az alkotmányozásban, a visszatéréshez három feltételt szabott. Ebből kettőre hajlik a kormány, az egyik a népszavazás kérdése, a másik az Ab "rehabilitációja". A harmadik kérdésben viszont nem értenek egyet, az LMP azt szeretné, ha nem öt hét alatt döntenének az új alaptörvényről, amit viszont a kormány egyelőre nem támogat.

Úgy borzalmas, ahogy van

Megkérdeztük az MSZP szóvivőjét is, mi a véleményük a kormány elképzeléseiről. Kormos Kata elmondta: az egész alkotmánykoncepció "úgy borzalmas, ahogy van". Részletekbe menően ugyanakkor a szóvivő nem kívánt nyilatkozni.

Ennek oka a szóvivő magyarázata szerint, hogy a párt nem vesz részt az alkotmányozásban, és ha vitázni kezdenének egyes elemekről, akkor azzal legitimizálnák a kormány elképzeléseit.

Ezt pedig nem szeretnék, hiszen véleményük szerint az új alkotmányban olyan elfogadhatatlan elemek vannak, amelyekkel az MSZP egyáltalán nem tud azonosulni. 

Ezt is szeretjük