Nem csak az agyunk 10 százalékát használjuk: 4 téves információ, amit sokan tényként kezelnek
Számos tévhit terjed, melyek közül egynéhány annyira beleivódott a köztudatba, hogy szinte lehetetlen kiirtani.

GettyImages-1279693289
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az ember alapvetően érdeklődő az őt körülvevő világgal kapcsolatban, így ha valamilyen új információt hall, pláne, ha érdekfeszítő, természetesen megjegyzi, és ha lehetősége adódik rá, tovább is adja. De nem minden igaz, ami annak hallatszik.

Nemcsak a gyerekek, hanem még a felnőttek is be tudnak dőlni egy-egy hoax hírnek, amikről később nagyon nehéz elhinni, hogy valójában semmi igazságtartalma nincsen. Összegyűjtöttünk pár tévhitet, amit tényleg sokan rosszul tudnak.

Charles Darwin szerint az emberek ősei a majmok

Tévedés. Valójában a néhai természettudós világhírű tanulmányában, „A fajok eredeté"-ben pusztán annyit fejtett ki, hogy az emberek és a majmok, specifikusan a csimpánzok, annyira hasonlóak, hogy feltehetően közös őseik lehetnek. Azt egy szóval nem mondta, hogy a ma is élő csimpánzoktól származunk.

GettyImages-483784237

8 pókot nyelünk le álmunkban

Biztosan már mindenki hallott arról, hogy állítólag álmunkban évente nyolc pókot is elfogyasztunk - bemásznak a szánkba, mi pedig öntudatlanul elrágcsáljuk őket. Biológusprofesszor szerint erre vajmi kevés az esély.

- A pókok minket nagyjából egy kődarabnak látnak. Mivel hozzájuk képest elképesztően nagyok vagyunk, gyakorlatilag csak a tájkép részeként érzékelnek minket - nyilatkozta Bill Shear professzor a Scientific American oldalán.

Nem beszélve arról, hogy az emberek álmukban szuszognak, mocorognak, horkolnak, amik mind-mind elijesztik a pókokat. Még ha egy bátor pók rá is merészkedik az arcunkra, a zajok elriasztják őt, illetve legtöbbször fel is ébredünk arra, ha valami mászik rajtunk.

Albert Einstein megbukott matekból

Albert Einstein valójában soha nem bukott meg matekból. A pletyka feltehetően onnan eredhetett, hogy már felnőttkorában, amikor jelentkezett a zürichi politechnikumra, akkor a felvételi vizsgán megbukott. Ekkor még egy éve volt hátra az egyetemi tanulmányaiból, és nem igazán tudott beszélni franciául - a vizsga pedig ezen a nyelven zajlott.

A cikk az ajánló után folytatódik

A matematikai feladatokat ugyan jól megoldotta, de a botanikai és a zoológiai részekbe beletört a bicskája. Amikor már lediplomázott, újra jelentkezett a politechnikumra, és fel is vették.

Csak az agyunk 10%-át használjuk

Egy 2013-as, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a kitöltők 65%-a hitte, hogy az emberek az agyuk 10%-át használják, egy 2012-es tanulmányban pedig kimutatták, hogy a középiskolai tanárok 50%-a élt ebben a tévhitben. Ez csak egy mítosz, amit Barry Gordon neurológus készséggel tisztázott.

Elmondta, hogy valójában az agyunk legtöbb része, közel 100%-a folyamatosan aktív. Érdekesség, hogy ez a mendemonda olyannyira elterjedt, hogy több filmnek az alapját is adta az elképzelés, mint a 2014-es Lucy, melyben fejtegették, hogy mire lehetne képes az emberiség, hogyha a teljes agyállományát mozgósítani tudná. Bármennyire is csalódás, pont arra képes, amire eddig is.

Nagyon érdekes dologra jöttek rá az agyunk fejlődéséről

Az emberi agy fejlődését jelentősen befolyásolta a zsákmányszerzés.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük