Áder a piros lámpáról, Brüsszelről és a horgászásról

A jelenlegi köztársasági elnököt, Áder Jánost 2012. május 10-én iktatták be. Az egyéves évforduló alkalmából az MTVA-nak és a TV2-nek adott interjújában értékelte az elmúlt évet.

A 25 perces beszélgetés alatt több témát is érintettek, de a legkiemelkedőbb mégis az alaptörvény negyedik módosítás-aláírásának kérdése volt. Ez a lépés ugyanis sarkalatos pont volt elnöki tevékenységében. Alapvetően az emberek nem szimpatizáltak ezzel a lépésével, ezért tették fel Ádernak szinte rögtön a kérdést: miért írta alá? 

Ezért írta alá a módosítást

Áder János válasza egyértelmű volt, egy példán vezette le a gondolatmenetet. Átmegyünk-e autóval a piros lámpán, vagy sem? Nem megyünk át, mert tilos és veszélyes.

- Az alkotmány egyértelműen egy piros lámpát mutatott fel nekem, hiszen az alkotmány erre vonatkozó rendelkezése szerint az államfőnek egy bizonyos határidőn belül alá kell írnia és ki kell hirdetnie a módosítást - fejtette ki.

Áder elmondása alapján sokáig mérlegelte a kérdést, rengeteg emberrel beszélt, tanácsot kért, minden indítványt és beadványt elolvasott.

- De a helyzet olyan egyszerű, hogy nem szabad átmenni a piros lámpán! - röviden így magyarázta meg a törvény elfogadását. 

Az elmúlt egy év

Azt, hogy az elmúlt egy év alatt milyen benyomást keltett elnökként, az embereknek kell eldönteni. Áder úgy véli, hű maradt a beiktatási beszédében elhangzottakhoz. Szerinte szükséges észrevenni a hétköznapok teljesítményét, mert ez is ugyanolyan fontos lehet, mint egy Nobel-díj. 

Újfent egy példával élt az elnök a Belecska kis falujában tett látogatása kapcsán. Belecskán a lakosság 40%-a munkanélküli. Emiatt kitaláltak egy programot, melynek lényege, hogy az önkormányzattól bérelt földön végeznek mezőgazdasági munkát. Először csak maguknak termeltek, majd már a piacra is vitték az árut, és azóta is a folytatáson gondolkodnak, hogyan lehetne munkát adni az embereknek. A falu tehát magának teremtette meg a munkát, saját magán segített, ami rendkívüli példaértékkel bír.

Brüsszeli tapasztalatok

Az államfőt megkérdezték Magyarország Európai Unióval való kapcsolatáról is. Áder európai parlamenti képviselőként azt tapasztalta, hogy más országok képviselői a magyarországi demokráciáról szóló kérdést teljes mértékben a helyén kezelik. Nem kritikákat, sokkal inkább a napi érdekérvényesítéssel kapcsolatos kérdéseket kapott Brüsszelben Magyarország alkotmányos helyzetére vonatkozóan. A téma visszatérő napirendi pont volt, amit Áder egy lehetőségként tekintett, mert itt el tudta magyarázni a partnereinek, hogyan kell érteni a magyar alkotmányos helyzetet. 

Jogában áll dönteni?

Viszonylag hosszan beszéltek a kegyelmi kérvények elfogadásáról is: ez Geréb Ágnes neve kapcsán merült fel, aki végül nem kapott elnöki kegyelmet. Szerinte ebben a kérdésben egyetlen fórum van Magyarországon, és ez a Független Bíróság. Neki nem az a feladata, hogy eldöntse, ki a bűnös. Ez a bíróság dolga, aminek a határozatát nem bírálhatja felül. Államfőként a kegyelem kérdését sokkal inkább olyan szempontból kell megvizsgálnia, hogy milyen sors áll a történések hátterében.

Áder kegyelmet adott például annak a fiúnak, aki egy közlekedési baleset okozójaként egy másik embertársa halálát okozta, és a bíróság két és fél év börtönre ítélte. Mielőtt bevonult volna, öngyilkosságot kísérelt meg, sikertelenül.

A fiatalember életben maradt, de amputálni kellett a kezeit, és egyéb súlyos károsodása is maradt. Ebben az esetben az államfő megadta a kegyelmet, hiszen elég büntetést rótt magára a balesetet okozó fiú.

Áder a magánéletben

Áder János végezetül beszélt arról, hogy igyekszik négy gyerek mellett következetes apa lenni, és egyenlő mércét alkalmazni. A legkisebb lánya tízéves, aki nehezményezi apja távollétét, de reményei szerint ezt majd nyáron kompenzálni tudja a család felé. Sok munkája ellenére a társasága megmaradt, ugyanúgy eljár horgászni és evezni a barátaival, mint korábban, ahol a sátrak melletti bográcsban főzik meg az aznapi vacsorájukat. 

Áder azt is elárulta, nagyon sok mindent és több szempontból kellett mérlegelnie a poszt elvállalásával kapcsolatban, amíg végül meghozta a döntést. Utolsó pontként az államfő az idei év legnagyobb eseményeként az októberi víz témájú konferenciát emelte ki, ami a vízbiztonság kérdéséről, a víz hasznosításáról és az édesvizek megóvásáról szól. Ez a kérdés állítása szerint nemcsak ellátási szempontból fontos, hanem súlyos egészségügyi és szociális kockázatokkal is jár. 

Fotó: MTI.

• interjú
• európai unió
• belföld
• új alaptörvény
• áder jános
• Terasz