Sokan nem is sejtenék, mit jelképezhet az ujjak távolsága Michelangelo freskóján: 8 érdekes tény a jelenetről

Érdemes közelebbről, részleteiben is megvizsgálni a szimbólumokkal teli jelenetet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amikor II. Gyula pápa (1443-1513) megbízta a sírhelye elkészítésével Michelangelo Buonarrotit (1475-1564), a művész rosszakaróinak nyomására megszökött Rómából. Csak később tért vissza, amikor is elvállalta a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának megfestését.

Érdekes, hogy ezt a megbízást épp egy ellenlábasának köszönhette, Donato Bramante építésznek, aki azt javasolta a pápának, hogy őt kérje fel a feladatra. Bramante abban bízott, hogy Michelangelo nem fog boldogulni a feladattal, ám csalódnia kellett: a briliáns művész megalkotott egy, a világon egyedülállóan nagyszabású remekművet. A freskó 1505-től 1512-ig, hét esztendőn át készült. A közepén látható, Ádám megteremtését ábrázoló jeleneten Michelangelo 1511-ben dolgozott, 24 hónapnyi szünet után.

Ekkor látta először a talajról feltekintve az addigi munkáját, és azt állapította meg, hogy távolról szemlélve sok kisebb figura nehezen kivehető. Elhatározta, hogy nagyobb, kevésbé komplex alakokat fog készíteni, ami már Ádám és Isten alakján is tetten érhető. Sürgette az idő, ugyanis félő volt, hogy II. Gyula pápa rövidesen eltávozik, ezért ütemesebben folytatta a festést, mint azelőtt: hihetetlen, de az Ádám megteremtése jelenet mindössze három hét alatt készült el.

Ádám megteremtésének jelenete

Bár a laikus szemlélő egészében csodálja meg a jelenetet, érdemes a különböző művészettörténeti elemzésekben foglalt érdekességeket is megfigyelni. Michelangelo több jól rejtőzködő, de önmaga megfejtését kínáló szimbólumot csempészett művének ebbe a szakaszába az Istentől származó élet, tudás, a teremtés és a születés kapcsán, melyekre feltételezhetően csodálattal tekintett. Az egyes érdekességeket kékkel jelöljük.

A két ujj, melyek majdnem összeérnek, az agy szinaptikus hasadékait, azaz az idegsejtjei közötti réseket szimbolizálhatja, melyek között az elektromos idegi jelátvitel történik.
Nem véletlenül került Isten alakja mögé egy agyat formázó, bordó drapéria.
Isten testének formája a női méhét idézi.
A zöld, sálszerű anyag a frissen elvágott köldökzsinórt jelképezheti.
Ádám alakja mögött egy női torzó rajzolódik ki. Fejénél látható a mell.
Nem lehet tudni, hogy kit ábrázol a nőalak Isten karjánál, de a feltételezések szerint a kíváncsian letekintő figura a még teremtésére váró Éva lehet.
Ádám figurája a tökéletes férfiember alakját jeleníti meg. Ugyan Isten idős férfi képében jelenik meg, Michelangelo gondoskodott arról, hogy kifejezze végtelen erejét, és őt is Ádámhoz hasonló fizikummal látta el.
Nem véletlen, hiszen az Úr a Biblia szerint a maga képére teremtette az embert. Testtartásuk is nyomokban hasonló.
Fotó: Lucas Schifres / Getty Images Hungary

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük