Nem a németek ötlete volt a munkatábor? Óriási tévedést szimatolnak a szakértők

Még ma is vannak olyan történelmi tények, melyek részletei vitatottak, amelyekről a történészek sokféleképpen vélekednek, és talán a tankönyvekben sem találsz rájuk egyértelmű magyarázatot.

Így lehet, hogy nem csupán kérdéses adatok, de konkrét tévhitek is forognak közszájon uralkodók halálával, boszorkányok elégetésével vagy éppen ókori mitológiai személyekkel kapcsolatban. A következő négy éppen ilyen.

Angliában nem máglyahalálra ítélték a boszorkányokat

A boszorkányokkal kapcsolatban a többség úgy tudja, máglyán égették el őket, pontosabban azokat, akiket ezzel a váddal illettek. A tévhit erős táptalaja, hogy rengeteg film és könyv foglalkozik ezzel a problémakörrel, és az említett látványos, kegyetlen megoldási módjával. Az igazság azonban, hogy a többségüket felmentették. Ha pedig valakit a boszorkánysággal kapcsolatban mégis bűnösnek nyilvánítottak, felakasztották, nem pedig megégették. Persze néhány boszorkánynak köze lehetett a máglyahalálhoz is.

Malcolm Daskill Witchfinders című könyvében részletesen ír a 17. század boszorkányüldözéseiről. Szerinte az elterjedt hiedelem, mely szerint 1450 és 1750 között ötmillió asszonyt égettek volna meg boszorkányság miatt, erős túlzás. A kort tanulmányozó történészek többségéhez hasonlóan ő is úgy gondolja, a 40 ezres szám közelebb áll a valósághoz, és a kivégzettek negyede egyébként is férfi volt. Angliában mindössze 200 olyan eset ismert, amikor kifejezetten boszorkányság vádjával végeztek ki valakit.

Nagy Katalin halálának semmi köze a mellékhelyiséghez

Rossz az a feltevés, hogy egy óriási csődör zúzta halálra, melyet le kellett róla emelni, és az sem igaz, hogy azon sérülések következtében halt meg, melyeket a hatalmas ülepe alatt összeroskadt éjjeliedény okozott neki. Nem tisztázott, honnan származnak ezek a bizarr történetek. Tény, hogy Katalin sok szeretőt tartott, de nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy bármiféle abnormális vonzalom fűzte volna például a lovakhoz.
Lehetséges, hogy ezek a kitalációk annak a propagandának a legsikeresebb darabjai, melyet sértett fia, I. Pál folytatott ellene hírhedten pletykás udvarában. De az is lehet, hogy annak a franciának a műve, aki hadban állt a népek koalíciójával - így Oroszországgal is - a forradalom utáni években.

Valójában Nagy Katalin, minden oroszok cárnője ágyban halt meg 1796-ban, szélütés következtében 67 éves korában. További tény, hogy Katalin tiszteletre méltó politikai és kulturális örökséget hagyott az utókorra, és több dolgot épített Szentpéterváron, mint a város alapítója, Nagy Péter.

Atlasz nem a Földet tartotta a vállán

Ez az a tipikus kérdés, melyet előszeretettel tesznek fel műveltségi vetélkedőkben, mert a tévhit makacsul tartja magát, miszerint Atlasz a Földet hordta a vállán. A mitológia szerint, miután a titánok fellázadtak az olimposziak ellen, Zeusz arra ítélte Atlaszt, hogy tartsa az eget. Ennek ellenére gyakran úgy ábrázolják, mintha valami olyasmit tartana a vállán, mint a földgömb, innen ered a hiedelem.

Leghíresebb példa az igazságra a flamand földrajztudós, Mercator térképgyűjteményének a borítója, melyet, ha közelebbről megnézel, kiderül, hogy az a gömb valójában a mennyország, nem pedig a Föld. Továbbá Mercator nem a titán nevét használta a kötet címeként, hanem mauretaniai Atlasz, a líbiai filozófus, matematikus, csillagász volt a névadója, akiről mellesleg a hegység is kapta a nevét. Az Atlasz nevet ettől fogva alkalmazták térképgyűjtemények esetében is.

Nem német eredetű a munkatábor

A munkatáborokról a legtöbbeknek a németek jutnak eszükbe, vagy az angolok, akik 1899 és 1902 között az angol-búr háborúban családok internálására alkalmaztak ilyen táborokat. A munkatábor ötlete azonban spanyol eredetű. Ők először 1895-ben, Kuba megtartásáért vívott harcuk során hozakodtak elő azzal, hogy egy helyre kellene koncentrálniuk a polgári lakosságot, annak érdekében, hogy könnyebben kordában tudják tartani őket.

A spanyolok vesztesen kerültek ki ezekből a harcokból, és 1898-ban elkezdték kivonni csapataikat a szigetországból. A színre lépő Egyesült Államok 1959-ig, Castro forradalmáig gyakorolt erős befolyást Kubában.

Amikor a britek hasonló körülményekkel találták szemben magukat Dél-Afrikában, saját nyelvükre fordították a spanyol reconcentración szót, és alkalmazni kezdték a táborokat, melyek felállítása elengedhetetlen volt, miután a britek felgyújtották a búrok farmjait, és sok ember földönfutóvá vált.

A táborokba a búr csapatok mögött maradt nőket és gyerekeket gyűjtötték, hogy azok ne láthassák el utánpótlással ellenségüket.

Cikkünk megírásában John Lloyd és John Mitchinson Tévhitek a nagyvilágról című könyve segített.

• tévhit
• történelem
• híres nők
• Terasz