A szerzetesek állítják: valóban itt őrzik a frigyládát

A Mózes kőtábláit rejtő frigyláda eltűnése a történelem nagy rejtélye. Mégis megtalálták?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az elveszett frigyláda rejtekhelyét már a híres Indiana Jones is kutatta, hiszen a történelem egy olyan kincséről van szó, mely bizonyosságot adhatna Isten létezésére. A legenda szerint ugyanis a láda tartalma nem más, mint Mózes két kőtáblája, melyeken a Tízparancsolat olvasható.

Néhány szerzetes úgy gondolja, tudja, hol található a láda és fontos tartalma, sőt, azt is tudni vélik, hogyan került jelenlegi helyére, mely nem más, mint Akszúm ősi városa.

A frigyláda rejtélye

Akszúm a legfontosabb város volt az Etióp-magasföldön, a Vörös-tenger közelében virágzó királyságnak az első és a hetedik század között. Az itt élők hatalmas monolitokat emeltek, és a kereszténység egyedi formáját gyakorolták. A város leginkább tisztelt értéktárgya sokak szerint maga a frigyláda - ez a szent tárgy az oka, hogy az akszúmi Sioni Szűz Mária-templom és a Kincstár, ahol állítólag elhelyezték, régóta a zarándokok fő úti célja.

A legendás frigyláda egy hordozható, dobozszerű szentély, melyet Mózes idejében készítettek, hogy benne tartsák a kőtáblákat, melyekre az Úr a Tízparancsolatot véste, mielőtt átadta őket Mózesnek a Sínai-hegyen.

Egyes leírások szerint a fadobozt kívül-belül színarannyal borították, a tetejére pedig szárnyas kerubfigurákat helyeztek. Végül a frigyládát a nagy jeruzsálemi templom legbelső szentélyébe - a Szentek Szentélyébe - helyezték.

Ismeretlen időpontban azonban a tárgy eltűnt, és egyesek szerint Akszúmba került. Egy etióp legenda szerint a ládát Sába királynője és Salamon király fiának, Meneliknek a kísérete lopta el Jeruzsálemből. Menelik otthonába, Akszúmba vitette a ládát, és az azóta is ott van.

Végzetes üstökös tart a Föld felé?

Nézegess képeket!

Elolvasom

Valóban a városban őrzik?

A negyedik században az akszúmi királyok felvették a kereszténységet, és egy régi pogány szentély helyén felépítették az első Sioni Szűz Mária-templomot. A templom századokon keresztül állt, az ott megfordult utazók pedig különösen nagynak és nemesnek írták le. Az 1500-as években muszlim betolakodók lerombolták, de 1635-ben újjáépítették - ez az épület ma is áll.

Négyzetes szerkezete szíriai hatást tükröz, erődszerű falait színpompás freskók díszítik. Egy 1964-ben befejezett modern templom áll a mai zarándokok rendelkezésére, a két templom között pedig egy bekerített és őrzött épület - a Kincstár - található, melyet 1965-ben Hailé Szelasszié etióp császár építtetett a frigyláda részére. Nem tudni, valóban itt őrzik-e a szent ládát, mindenesetre a helyi szerzetesek ezt állítják.

Akszúm eredetileg többistenhitű volt, de amikor a király, a négus felvette a kereszténységet, kinyilvánította, hogy Akszúm keresztény állam. Az egyiptomi gyökerű hagyományt követve az akszúmi keresztények csak Krisztus isteni eredetű természetét fogadták el. Ezt a hitet 451-ben eretneknek nyilvánították, de az abesszíniai - etióp - és ortodox kopt keresztények ma is gyakorolják.

Az akszúmi kereszténységnek számos más egyedi jellemzője volt. Az ötödik században az akszúmiak a görög liturgia helyett saját nyelvüket, a gaezt kezdték használni. A hatodik században Akszúm elfoglalt számos kisebb zsidó királyságot az Arab-félszigeten, és a vallásgyakorlásba zsidó szokásokat is beolvasztottak. Sémi őseik miatt az akszúmiak Dávid király leszármazottainak, így a frigyláda jogos örököseinek tekintették magukat.

Emlékszentély az obeliszkekben?

A sioni Szűz Mária-templom körül obeliszkek csoportja tornyosul - hatalmas kőoszlopok, melyekbe rejtelmes mintát faragtak. Ezek az ókori világ legmagasabb, egy darabban kifaragott és felállított kövei. A legmagasabb obeliszk 33,3 méter magas, és öt tonna tömegű volt. Valószínűleg ledőlt, ma hat hatalmas kőtömb formájában fekszik a földön.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az obeliszkek kora és rendeltetése nem egyértelműen tisztázott, de a közelben álló sírok azt sugallják, hogy emlékszentélynek szánták őket. 1937-ben egy 24 méteres obeliszket három darabra vágtak, és Rómába szállítottak. Hogy mit találtak az obeliszk belsejében, azt nem tudni - sokak szerint magát a frigyládát -, azonban hosszas vita után az építmény 2005-ben visszakerült Akszúmba. Ha szeretnél még több érdekes városról olvasni, akkor kattints ide, és nézd meg azt, ahonnan máig nem tudni, miért tűntek el az emberek!

Cikkünk Brenda Rosen Elveszett városok atlasza című könyve segítségével készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: www.bibleplaces.com/tabernacle.htm.

Ezt is szeretjük