A házasok tényleg többet érnek, mint az élettársak?

Amint azt megírtuk, a gyermekeiket közösen nevelő nagycsaládos élettársak akár évi közel 900 ezer forinttal kevesebbet tehetnek zsebre, mint a házasságra lépő nagycsaládos szülők. A papír nemcsak ezen a területen jelent anyagi előnyt, a szocpol igénybevételénél, az öröklésnél és a tartásdíjak megállapításánál is hátrányban vannak, akik élettársként nevelnek gyermeket.

Az együttéléssel kapcsolatban jogilag négy kategóriát lehet említeni. Az egyik a házasság, a másik a melegeknek kialakított élettársi kapcsolat, a harmadik a nem melegeknek fenntartott élettársi kapcsolat, ahol születik hivatalos irat az együttélésről, illetve a papírok nélküli élettársi kapcsolat. A bírói gyakorlat szerint a közös háztartásban élő, érzelmi és gazdasági közösséget alkotó párok tartoznak ide. Cikkünkben a házasság és a papírok nélküli élettársi kapcsolat különbségeit vesszük górcső alá.

Tartásdíj

A két együttélési forma között több területen jelentkeznek jelentős különbségek, az egyik ilyen az úgynevezett a házastársi tartás: míg a házastársaknál válás esetén a feleség is kap pénzt önmaga fenntartására, addig az élettársaknál csak a gyerek után kell fizetni gyerektartást.

Ez korábban nem volt akkora probléma, hiszen a bíróságok olyan magas gyerektartásokat ítéltek meg, hogy abból az anya ellátása is biztosított volt. Ez ma már nincs így, családjogi ügyvédek szerint a milliós fizetést bezsebelő apákat is maximum 50-70 ezer forint gyerektartásra kötelezik.

A nő ilyenkor patt helyzetbe kerül: ha kicsi a gyermek, elhelyezkedni nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud, költségeit viszont nem fedezi a gyereknek megítélt összeg.

Lelépési díj, öröklés

A másik terület a lakáshasználat. Házastársak esetén a válás után vagy lakáshasználati jogot kap a nő, vagy lelépési díjat - függetlenül attól, hogy tulajdonosa-e az ingatlannak vagy sem. Az élettársat viszont gond nélkül ki lehet rakni az ingatlanból, és jogi lépéseket sem tehet ez ellen. Az apaság vélelménél is hátrányt szenved az élettárs, hiszen míg a házastársaknál automatikusan az apa nevére kerül a gyermek, addig az élettársaknál nincs ilyen.

Különbségek mutatkoznak az öröklésnél is: míg a házastárs automatikusan örökössé válik, az élettárs nem.

A gyakorlatban kevésbé jelent problémát, de különbség van a különvagyon által szerzett nyereség tekintetében is. Például, ha a férj kiadja saját lakását, akkor a bérleti díj közösen szerzett vagyonnak számít. Az élettársaknál viszont csak a férfit illeti meg a pénz.

Ahol előnyben az élettársak

Van azonban olyan terület is, ahol előnyt élvez az élettárs. Míg a házasoknak közösen kell felelősséget vállalniuk a felhalmozott tartozások miatt - például, ha a férj meghal, akkor a feleségnek ki kell fizetni a felhalmozott tartozásokat -, addig az élettársaknak nem kell emiatt aggódni.

Érdekesség, de nemcsak a családi adókedvezmény, a szocpol esetében is kizáró ok az élettársi viszony, a vissza nem térítendő támogatást csak a házasok kaphatják meg, az élettársak nem.

Lesz változás?

Hogy lesz-e változás, az kétséges. A KDNP által kidolgozott új családvédelmi törvény ugyanis szellemében a házasságot tartja az elsődlegesen támogatandó együttélési formának. A javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a házasság és a család minden más együttélési formánál előnyösebb a társadalom és az állam számára, hiszen ezek stabilabb kapcsolatok, jobban szolgálják a felek személyiségének kiteljesedését és biztonságát, több gyermek vállalására ösztönöznek, illetve biztosabb testi, szellemi közeget jelentenek a felnövő gyerekeknek.


• válás
• adókedvezmény
• kdnp
• belföld
• szocpol
• Terasz