A 11. csapás: világméretű katasztrófát okozhat az influenza?

A világnak már számtalan alkalommal kellett szembenéznie globális influenzajárványokkal, legyen szó a madárinfluenzáról, a 2009 óta terjedő sertésinfluenzáról vagy épp az 1918 és 1920 között pusztító spanyolnátháról, mely az emberiség történetének legpusztítóbb járványaként csaknem 100 millió embert ölt meg.

A fejlődő orvostudomány ellenére az egyre ellenállóbb vírusokkal kapcsolatos előrejelzések nem túl biztatóak, a tudósok szerint bármikor kialakulhat egy minden eddiginél erősebb, világméretű járvány, mely bibliai csapásként lesz képes törtrészére csökkenteni a bolygó lakosainak számát.

Vészjósló gócpontok

Az emberi influenza valószínűleg 4500 évvel ezelőtt alakult ki, azután, hogy az ember háziasította a víziállatokat, közöttük a kacsát - az összes influenzavírus forrását. A kacsákat azonban az egész világon háziasították - vírusaikkal együtt.

Az elmúlt évtizedekben a világméretű emberi influenzajárvánnyal fenyegető vírustörzsek mind olyan régiókból indultak el, ahol az ország gazdaságának jelentős részét teszi ki az állattenyésztés, legyen szó a 2009-es, Mexikóban kezdődő járványról vagy éppen a legutolsó madárinfluenza-járványról, mely Dél-Kínából terjedt át a világ más részeire.

Ugyanebből a térségből indult az 1957-es ázsiai influenza és az 1968-as hongkongi influenza is, sőt, a történelmi feljegyzések már évszázadok óta ehhez a területhez kapcsolják a helyi és a világméretű influenzajárványok kialakulását. Itt tört ki az első olyan járvány is 1889-ben, melyről hiteles adatokkal rendelkezünk.

Kína lesz a felelős a legújabb járványért?

Annak lehetőségét, hogy az influenzavírusok felszaporodjanak, és egyik fajról a másikra terjedjenek, Kelet-Ázsia sajátos gazdálkodási gyakorlata teremtette meg. A földművesek a fő- és mellékfolyók mellől az elárasztott rizsföldekre telepítették a kacsákat, ami több tekintetben is hasznos volt.

Mivel a kacsák elfogyasztják a gabonát károsító gyomnövényeket és rovarokat, kevesebb táplálékot kell adni nekik, ami csökkenti a költségeket. Emellett trágyázzák a növényeket, de, mivel az influenzavírus a vízi madarak bélrendszerében bújik meg, a kacsák az ürülékükkel együtt több milliárd parányi vírust juttatnak a vízbe, így az influenzavírusok génállománya egész évben veszélyesen közel van a többi háziállathoz és az emberhez.

A disznó, tyúk és hal tartásán alapuló, sajátosan ázsiai kultúra szintén fontos szerepet játszott. A tyúkketrecek közvetlenül a disznók vályúja fölött vannak, melyet viszont a halastavak fölött helyeznek el. A disznók elfogyasztják a madárürüléket, majd a saját trágyájukat a tóba ürítik.

A disznóürülék egy részét egyes halfajok közvetlenül elfogyasztják, a többi pedig a más halfajok táplálékául szolgáló vízinövényeket trágyázza meg. Van, ahol a tó vizét később a disznók és a tyúkok itatására használják fel. A kacsák víz által terjesztett, eredetileg jóindulatú vírusa így egyedülálló lehetőséget kap arra, hogy többször is megfertőzzön egy emlősfajt, és alkalmazkodjon hozzá.

Globális fenyegetettség

Az új influenzatörzsek kialakulásával és elterjedésével egy időben Kína egyébként is hatalmas népessége és háziállat-állománya tovább nő. Az utolsó, 1968-as világméretű járvány óta a szárazföldi Kína területén a csirkék száma ezerszeresére, 13 millióról 13 milliárdra nőtt. A nagyüzemi állattenyésztés miatt a szárnyasok nem higiénikus, zsúfolt körülmények közé kerülhetnek, ami elősegíti a vírusok további mutálódását és elterjedését.

Az intenzív állattenyésztés ily mértékű előretörése mellett az erősen fertőző, nem H5N1-típusú madárinfluenza-vírusok megjelenése Ausztrália, a Közel-Kelet, Európa, valamint Észak- és Dél-Amerika szárnyasfeldolgozó üzemeiben egyértelműen arra utal, hogy nemcsak Kelet-Ázsia válhat világméretű járvány forrásterületévé.

Cikkünk az Athenaeum Kiadó Hetven rejtély a természet világából című könyve alapján készült.

• tudomány
• influenza
• járvány
• jövő
• katasztrófa
• érdekességek a világból
• Terasz