Tényszerű jövendölések a világvégéről
Mikor és hogyan jön el?
A világvége ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. Sajnos a tudósok egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz.

Ez is érdekelhet

Fürdőzés még nem volt ilyen izgalmas: Élvezd a nyarat Bükfürdőn! (x)

Operagála - egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral (x)

Debrecenben beindult a Nyár! Trópusi kalandok az Aquaticumban (x)

beauty and style

A 90-es években mindenkinek volt, most megint ezerrel hódít a bokalánc: minden szettet feldob »

12 divatszabály, amit a brit királyi család nőtagjainak követniük kell: te lennél a helyükben? »

Újra hódít a falatnyi bandeau top: mutatjuk, itthon melyik darabokra csaphatsz le »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az évezredek során számos jövendölés kapott szárnyra az apokalipszis idejéről, ám eddig szerencsére elkerülte bolygónkat. A kutatók szerint azonban egyre valószínűsíthetőbb a vég, mégpedig a következő csapások formájában.

A meteorok állandó fenyegetést jelentenek

A Föld történetében már többször előfordultak végzetes becsapódások, az üstökösök és kisbolygók kellemetlen rendszerességgel találják el a Földet. A feltételezések szerint hasonló esemény vezetett a dinoszauruszok kihalásához is, ahogy az emberiség korszakának végét is jelentheti.

Az Ausztráliában, Siding Springben létesített, de angol-ausztrál üzemeltetésű obszervatóriumban dolgozó Duncan Steele összeszámolta, hány üstökös és pusztulást okozó kisbolygó fenyegeti Földünket. Eszerint kereken kétezer olyan, egy kilométer átmérőjű aszteroida keresztezi a Föld keringési pályáját, mely becsapódás esetén nagysága alapján az emberiség egynegyedét el tudná pusztítani. Az 500 méter átmérőjű aszteroidák száma tízezer, de ezenkívül további háromszázezer, mintegy 100 méteres átmérőjű kisbolygó ütközhet Földünkkel.

A tudós kiszámította a becsapódások gyakoriságát is: borsó nagyságú meteoritokból óránként tíz csapódik be a Föld légkörébe, diónyi pedig óránként egy. Grépfrút nagyságúakból tízóránként egy, futball-labda méretűekből havonta egy, 50 méteres átmérőjű darabokból, melyek körülbelül 20 ezer négyzetkilométeres területet képesek elpusztítani, 100 évenként egy hatol be a Föld légterébe.

Az egy kilométer átmérőjű kisbolygók közül 100 ezer évenként, a kétszer nagyobbakból pedig megközelítőleg 500 ezer évenként fordulhat elő egy-egy becsapódás. Azt pedig, hogy egy 0,8 kilométer átmérőjű kisbolygóval ütközünk, Steele szerint csak néhány másodperccel előtte tudjuk meg!

Ha felrobban az Eta Carinae

Másféle veszély fenyegeti a Földet mintegy 10 ezer év múlva, ha a Tejút eddig ismert legnagyobb tömegű csillaga, az Eta Carinae felrobban. Az Eta Carinae szuperóriás tömege százszorosa a Napénak. Az 1800-as évek közepén a csillagmonstrum fényereje annyira megnövekedett, hogy a déli égbolt második legfényesebb csillaga lett, majd két, nagy sebességgel táguló, óriási gázburkot ledobva magáról, fényessége a mai értékre csökkent, azaz a szabad szemmel láthatóság határán van.

Távolságát nem ismerjük pontosan, de körülbelül kilencezer fényévnyire lehet, így, ha valóban szupernóva lesz belőle, az Földünkre nézve is veszélyt jelenthet, többek között rendkívül erős röntgen-, gamma- és ibolyántúli sugárzása miatt.

Forró lávagolyóvá változik a bolygó

Napjainkban a legújabb, akár kihalást is eredményezhető veszélyforrásokként a rendkívül erős gamma-sugárzást kibocsátó felvillanások kerültek az érdeklődés középpontjába.

Szerencsére a kutatások szerint gamma-sugarak jelenleg csak az univerzum legtávolabbi részéből érkeznek, bár eredetüket nem ismerni biztosan. A fizikusok úgy vélik, hogy hatalmas fekete lyukakba zuhanó óriáscsillagok végső halálsikolya egy-egy ilyen gigászi méretű felvillanás. Ha Tejútrendszerünkben történne ilyen esemény, az elpusztíthatná az életet az összes lakott bolygón is.

Kék bolygónkat azonban egészen biztosan eléri a vég, ha a Nap mintegy ötmilliárd év múlva vörös óriássá fúvódik fel. A Nap ekkor - energiatermelő folyamatának megváltozása miatt - a mai méretének mintegy százszorosára növekszik, majd bekebelezi a Merkúrt és a Vénuszt. A fél égboltot betöltő, vörösen ragyogó hatalmas Nap elpárologtatná az összes óceánt, megszökne a légkör, és a sziklák megolvadnának. Bolygónk élettelen, forró lávagolyóvá válna.

Az ember a Vénuszhoz hasonlóvá teszi a Földet

A vég azonban már korábban is elérkezhet - amennyiben maga az ember teszi lakhatatlanná a Földet. Az ipari gázok kibocsátása, a környezetszennyezés, az őserdők gátlástalan irtása visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el. A kutatók megállapították, hogy az utóbbi két évtizedben kétszázszorosára nőtt a légkör szén-dioxid-tartalma. Ez olyan mértékű üvegházhatást idézhet elő, mely Földünkön is reprodukálja a jelenleg a Vénuszon uralkodó állapotot, ahol átlagosan 500 °C a hőmérséklet, és 90 atmoszféra a légköri nyomás. Ez a vég valószínűbbnek és gyorsabbnak tűnik, ha az emberiség nem cselekszik idejében.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Az emberiség megoldatlan rejtélyei - Hol tart a tudomány? című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük