A Föld régen teljesen máshogy nézhetett ki: lebilincselő nyomokat hagyott a múlt

Vízi világ lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt.

A Föld régen
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Hatalmas szárazföldi területek nélküli vízi világ lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.

Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található - olvasható a Coloradói Egyetem honlapján.

Emlékező kőzetek

A két szakember 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét. - Nem hevernek sajnos szanaszét ősi óceánvízminták, de rendelkezésünkre állnak kőzetek, amelyek érintkeztek azzal a vízzel, és emlékeznek is arra az interakcióra - magyarázta Johnson.

A Nature Geoscience című folyóirat internetes oldalán publikált tanulmány szerint a szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak - előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom - arányát vizsgálták a kőzetmintákban. A kutatók arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.

A szakemberek szerint az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely - egyenlőtlen eloszlásban - felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat. A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.

Wing szerint mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. - Mi csupán nem gondoljuk, hogy olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek formálódtak, mint amilyeneket ma látunk - jegyezte meg a szakember, aki a jövőben fiatalabb kőzetformációkat akar felkutatni a kollégáival, hogy pontosan meghatározhassák, mikor is jelentek meg a színen az első kontinensek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A kutatók szerint eredményeik a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is szolgálnak értékes információkkal. - Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak - jegyezte meg Johnson.

Fotók: Getty Images

10 földrajzi kérdés általánosból

A földrajzi alapfogalmakat alaposan észbe kellett vésni az iskolai órákra, hiszen bármikor lehetett belőlük egy röpdolgozat. Bár előfordulhat, hogy a tudás megkophatott azóta, talán sikerül visszaidézni őket.

10 földrajzi kérdés általánosból: mennyire emlékszel még belőlük?

Kvíz!

Elolvasom
Ezt is szeretjük