Ijesztő felfedezést tettek a kutatók a Földbe csapódott meteorokkal kapcsolatban
Egy friss, ausztrál kutatás némileg aggasztó következtetéseket vont le a meteorok gyakoriságáról.


- Pár centivel magasabbnak és vékonyabbnak tűnhetsz, ha így viseled a tavaszi rétegeket: 12 alaknyújtó öltözködési tipp »
- Ezért a hatóanyagért rajong most a szépségipar: a borostyánkősav fiatalítja a bőrt, és csökkenti a pattanások számát »
- Az 52 éves Christy Turlington büszkén viseli ráncait: retusálás nélkül is gyönyörű nő az aktivista szupermodell »
- Kvíz: mennyire ismered Magyarországot? Teszteld magad!
- Az auschwitzi nőgyógyász, aki Mengelétől mentette meg a várandós rabokat: döntése az élete végéig üldözte Gisella Perlt
- Melania Trump élete nagyon megváltozott, mióta nem first lady: bennfentesek kotyogták ki
- Ő Gallusz Niki ritkán látott párja: Laurával 10 éve egy párt alkotnak
- 10 kérdés biológiából, amit a suliban még tudni kellett: melyik igaz az állítások közül?
A 892 méter széles Wolfe Creek-kráter Nyugat-Ausztráliában található, és a tudósok sokáig úgy vélték, hogy körülbelül 300 ezer éves lehet. Egy friss vizsgálat azonban megcáfolta ezt, és az új eredményekből kissé ijesztő következtetéseket lehet levonni.
A kutatás vezetője dr. Tim Barrows a Portsmouthi Egyetemről, aki kétféle vizsgálatot végzett el. Az egyik a becsapódáskor keletkezett homokdűnék korát tanulmányozta, a másik pedig azokat a kőzeteket vizsgálta, amelyek a becsapódás előtt még a föld alatt voltak. Az ütközéskor felszínre került köveken megvizsgálták, hogy mióta éri őket napfény, azaz hogy mikor történt a becsapódás.
Mindkét vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a kráter sokkal fiatalabb, mint eleinte gondolták: 300 ezer évvel ezelőtt helyett 120 ezer évvel ezelőttre teszik a becsapódás idejét.

Ezzel már hétre emelkedik azoknak a meteorbecsapódásoknak a száma, melyek az elmúlt 120 ezer évben érték a Földet - és ez még mindig csak Ausztrália. Az ország geológiája miatt itt lehet a becsapódások helyszínét a legjobban megvizsgálni, de természetesen számos olyan kráter lehet még, amit a kutatók nem tudnak elemezni. Ezek lehetnek tenger mélyén, jég alatt, vagy éppen sivatagban, ahol a szélnek köszönhetően a homok már rég betemette a krátert.
Milyen következtetést lehet levonni ennek a kutatásnak az eredményéből? Azt, hogy jóval gyakrabban csapódnak be meteorok a bolygóba, mint azt korábban gondolták: 17 ezer év helyett akár 180 évente is meglátogathat egy-egy aszteroida.
Élet a Marson?
Ez alapján az érdekes vizsgálat alapján a giliszta és a paradicsom is megél a marsi homokban.
Képek forrása: Getty Images
OLVASD EL EZT IS!

- űrkutatás
- csillagászat
Egyre kisebb és kisebb lesz a Hold: jól kivehető ráncok jelzik a jelenséget

- tudomány
- csillagászat
Nagyon szokatlan dolgot vettek észre a világűrben: nem is létezhetne a tudomány szerint

- tudomány
- csillagászat