A nő, aki először mert beszélni az abortusz másik oldaláról
Hosszú és rögös út vezet a női egyenjogúságig. Ismerj meg három nőt, aki mégis rálépett.

Ez is érdekelhet

Legyen mindannyiunk szívügye a fejlődés! (x)

Téli álomesküvő a Rosinante Fogadóban*** (x)

Mit diktál a téli kabáttrend 2018-ban? A stylist tippjei (x)

Hogyan segíts, ha bedugult a pici orra? Az orröblítés aranyszabályai (x)

10 hely, amiről álmodoznak a magyarok - Idén csupán egy európai város került fel a listára. (x)

beauty and style

Körömlakk a hűtőben: tényleg tartósabb fedést ad, ha hidegben tárolod? Kipróbáltuk »

Fiatalító, natúr smink 5 perc alatt, macera nélkül: profi sminkes mutatja meg az alapokat »

6 téli öltözék, amivel nem lehet hibázni: alapdarabok stílusosan »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A i emancipációért folytatott küzdelem már a nagy francia forradalom idején megkezdődött - bár a k jogainak köre jelentősen kiszélesedett a 21. századra, a harc a mai napig tart. A i egyenjogúság élharcosai egy-két kivételtől eltekintve mind k voltak. Olyan bátor asszonyok, akik keményen harcba szálltak saját jogaikért egy olyan világban, melyben a férfiak uralkodtak. A következő három éppen ezzel írta be magát örökre a történelemkönyvekbe.

Simone de Beauvoir
Emmeline Pankhurst
Clara Zetkin

Elsőként az abortusz mellett: Simone de Beauvoir

Az 1908-ban született francia író elsősorban írónak tekintette magát, mégis a 20. század második felének egyik legnagyobb gondolkodójaként tartják számon a történelemkönyvek.

A francia egzisztencializmus, valamint a modern feminizmus meghatározó alakja, aki 1949-ben megjelent, közel ezer oldalas, a feministák bibliájaként emlegetett, A második nem című művével nemcsak világsikert aratott, de hatalmas irodalmi áttörést is elért. Nagy port kavart továbbá azzal, hogy a i egyenjogúság támogatása mellett elsőként szállt síkra az abortusz büntetlensége mellett. Az ismert író-filozófus, Jean-Paul Sartre élettársa haláláig a feminizmus ügyének elkötelezett híve maradt.

Természetesen nem kívánunk állást foglalni az abortuszkérdésben, ugyanakkor kétségtelen, hogy a francia feminista elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy nem csupán megesett, erkölcstelen lányok vannak, akik vétettek, hanem férfiak is, akik ugyanolyan felelősek, de akiket soha nem büntettek.

A nők választójogáért: Emmeline Pankhurst

A nők egyenjogúságért folytatott küzdelme a 17. században vette kezdetét, de csak a 18. század második felében vált igazán komollyá. Azután, hogy Olympe de Gouges az 1791-ben megjelent A nők jogainak nyilatkozatában a nők választójogának elismerését követelte. De Gouges nem járt sok sikerrel, Emmeline Pankhurst annál inkább: a választójogok elismertetése Angliában elsősorban az ő érdeme. Az 1858-as születésű Pankhurst volt az első nő Nagy-Britanniában, aki nem csupán irodalmi, hanem politikai eszközökkel is felvette a harcot a nők jogaiért.

Az 1903-ban általa alapított szervezet, a Women's Social and Political Union élén a nők választójogának elismerését követelte, igen radikális eszközökkel. Attól sem riadt vissza, ha céljainak elérése érdekében akár az elnöki autót is fel kellett robbantani. A radikális agitátor nyolc alkalommal került börtönbe, mielőtt a parlament tagja lehetett volna.

A német nőmozgalom alapítója: Clara Zetkin

A császárság és a weimari köztársaság idején az 1857-ben született Clara Zetkin azoknak az elkötelezett knek a sorába tartozott, akik belekeveredtek a politika forgatagába. A szászországi Wiederauban született Zetkin ráadásul igen korán kezdte politikai pályafutását: 1874-ben kezdte építeni kapcsolatát a német jogi mozgalommal, valamint a munkásmozgalommal, majd négy évre rá csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz - később Német Szociáldemokrata Párt. Kezdettől fogva érdekelték a ket megillető politikai jogok.

Harcolt a k választójogáért, és ő alapította a szociáldemokrata i mozgalmat is Németországban. Nem utolsósorban pedig az ő nevéhez fűződik az első nemzetközi nap is, melyet 1911. március 8-án tartottak. Politikai pályafutása egészen haláláig tartott.

Tagja volt a német kommunista pártnak, és a Reichstagba is beválasztották. A nemzetiszocialisták hatalomátvételének esztendejében, 1933-ban moszkvai száműzetésben hunyt el.

Fotók: blog.syracuse.com, wikipedia.org, cfs6.tistory.com

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Akik megváltoztatták a világot című könyve segített.

Ezt is szeretjük