3 kontinens, ami eltűnt a Föld színéről - Egykor ilyenek lehettek
Ismerd meg a hajdani civilizációk - Lemuria, Mu és Atlantisz - mindennapjait, életmódját.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Már-már elképzelhetetlen, hogy egy földrész csak úgy eltűnjön. Gondolj csak bele, hogy Európa egyik nap még a térképen van, másnap pedig már olyan atlaszokat nyomnak, amelyekben nyoma sincs az öreg kontinensnek.

Ma ilyennek ismerjük a világot

Ennek ellenére nem egy kontinens süllyedt már el a víz alá, de arról, hogy hogyan nézhettek ki, csak elbeszélések szólnak. Ismerd meg őket!

Lemúrok lakta földrész

Lemuria bizonyos tekintetben legalább olyan ismert, mint Atlantisz. Ezt a földet is az aranykorban lakta az emberiség, mégis csupán a 19. században esett róla szó először. Ahogy Darwin tanait egyre szélesebb körben elfogadta a tudósvilág, mindinkább az érdeklődés középpontjába kerültek az ősi fajok és egykori lakhelyeik. Hogyan lehetséges, vetődött fel a kérdés, hogy egymással szoros rokonságban álló fajok vagy a fosszíliáik egyszerre fordulnak elő valamennyi nagy világtenger - az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán partjain? Több elmélet is született a fajok eme vándorlásának, elterjedésének magyarázatára.

A 19. század egyik kedvenc elmélete kiterjedt szárazföldeket feltételezett az óceánok közepén, melyek a növényi és állati vándorlás kiindulópontjai lehettek. Miután ezek a földrészek betöltötték hivatásukat, annak rendje és módja szerint az óceánok fenekére süllyedtek. Ilyen ugródeszka-földrész lehetett Lemuria is, melyet néha az Indiai-óceánra, máskor a Csendes-óceánra helyez az emberi képzelet.

A mitikus kontinens neve a darwini teóriát övező vitákból származik. A zoológusok sehogyan sem tudták megmagyarázni, hogyan rajzottak szét a Földön a lemúrnak nevezett kisemlősök, ugyanis meghökkentő módon Madagaszkáron, Afrikában, Indiában és a Kelet-Indiákon egyaránt találni lemúrpopulációkat. Hogy a jelenségre logikus magyarázatot adhassanak, a tudósok a szó szoros értelmében feltaláltak egy hatalmas, elsüllyedt kontinenst, amelyet Lemuriának neveztek el - ez szolgálhatott ugródeszkául a lemúrok számára.

Mu elveszett kontinense

Mu kontinensét néha Lemuriával azonosítják, és hozzá hasonlóan Atlantisz megjelenése előttre teszik a létezését. Augustus le Plongeon 19. századi antikvárius, utazó és író nagy rajongója volt a mexikói Yucatán-félsziget maja civilizációjának, és buzgón tanulmányozta az ottani romokat. Lefordította a maják szent iratait is: ezek, értelmezése szerint, egy hajdani földrész megsemmisüléséről adnak hírt, melyet szörnyű katasztrófa küldött a hullámsírba. A túlélők egy része létrehozta a maja civilizációt, míg mások Egyiptomba mentek, és ott megalapították Egyiptomot.

Elgondolása érdekes széljegyzet lett volna a régészet történetében, ha nincs James Churchward ezredes, 19. századi író, Mu szenvedélyes szószólója. Szerinte a nagák hajdanvolt fejlett civilizációja a Csendes-óceán mentén szóródott szét, és a Húsvét-szigetek gigantikus szobrait is e nép művének tartotta. Csakhogy a Húsvét-szigetek hatalmas geológiai formációja vulkanikus tevékenység nyomán emelkedett ki az óceán mélyéről. Ez a 3237 kilométert is eléri a Húsvét-szigetek 32 kilométeres körzetében, vagyis a szigetcsoport nem tartozhat elsüllyedt földrészhez.

Lemuria egy kicsi, de önálló földrész volt
A térkép szerint Mu a Csendes-óceán közepén helyezkedett el
Atlantiszt Amerika és Afrika közé teszik
Egy 1882-es térkép Atlantiszról

Az 1988-as felfedezés óta kiderült, hogy kiterjedt lelőhelyről van szó, sok más építménnyel, faragványokkal, utcákkal és lépcsőkkel, melyek mind tökéletesre vágott és hibátlanul illeszkedő kövekből állnak. A búvárok még kőműves szerszámokat is találtak a helyszínen.

A víz alá süllyedt Atlantisz

Atlantisz közepén nagy és dús síkság terült el, mintegy 555 km hosszú és 370 km széles. Ezt a termékeny földet északon fenséges hegyek határolták, melyek meredeken szakadtak le a tengerbe. Atlantisz minden jel szerint vulkanikus sziget lehetett, mivel a szöveg hideg és meleg forrásokat egyaránt említ.

A monda szerint sok népes falu, folyók, tavak és rétek voltak a szigeten, elegendő táplálékul minden házi- és vadállatnak; temérdek erdő, változatos fajták, bármely munkára és mindenféle célra bőséges mennyiségben. Egy pap elbeszélése szerint a görögök győztesen kerültek ki az atlantisziakkal vívott háborúból, idővel azonban rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak, majd egy nap egyszerre elnyelte a föld, és egész Atlantisz szigete is eltűnt.

Képek: en.wikipedia.org, Lemuria, Paul Barlow; Mu, Nerun; Atlantis, Comae

Cikkünk megírásában Judyth A. McLeod Legendás földek atlasza segített.

A Legendás földek atlasza múltunknak azt az időszakát tárja elénk, amikor még volt helye csodáknak a világban. Bemutatja, milyennek vélték és hogyan ábrázolták földünket a nem is oly régen élt felmenőink. Kitalált tájak ezek a legkülönösebb lakókkal, olyan világ, melyet Kolumbusz és más híres felfedezők megszállottan kerestek és néha meg is találtak.
A kötetet számos korabeli térkép illusztrálja: felfedezhetjük különös pontatlanságaikat, és megcsodálhatjuk az ismert világ rajzába illesztett képzelt tájaikat.

Kiadja az Kossuth Kiadó.
Ára 3990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Ezt is szeretjük