Az AI már a diagnózis előtt felismeri a gyereknél ezt a zavart: forradalmi kutatási eredményeket publikáltak

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) gyermekek millióit érinti világszerte, ám a diagnózisig vezető út gyakran rögös és időigényes. Sok érintett gyermek évekig támogatás nélkül marad, holott a korai beavatkozás alapjaiban változtathatná meg életútjukat.

A Duke Egyetem kutatói most a Nature Mental Health folyóiratban mutatták be azt az áttörést jelentő AI-modellt, amely a rutin egészségügyi adatokból képes megjósolni a későbbi diagnózis valószínűségét.

ADHD felismerése mesterséges intelligenciával

A kutatás alapját egy hatalmas adatbázis adta: 140 000 gyermek elektronikus egészségügyi nyilvántartását elemezték a születéstől egészen a kisgyermekkorig. Az Elliot Hill adatkutató által vezetett csapat olyan összefüggéseket keresett, amelyek önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, de együttesen erős előjelei az ADHD-nak. Az algoritmus fejlődési, viselkedési és klinikai események kombinációit tanulta meg felismerni, olyan mintázatokat azonosítva, amelyek évekkel megelőzik a hivatalos orvosi szakvéleményt. Robbanásszerűen növekszik az ADHD-val diagnosztizáltak száma - az Index cikkéhez katt ide!

A modell rendkívül pontosnak bizonyult az 5 éves vagy annál idősebb gyermekek jövőbeli kockázatának becslésében. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rendszer konzisztensen teljesített a különböző demográfiai csoportok között. Ez azért kritikus, mert az ADHD diagnosztizálása során gyakran mutatkoznak statisztikai egyenlőtlenségek:

• Nem és rassz: Az Egyesült Államokban a fehér bőrű gyermekeket (kb. 11-12%) gyakrabban diagnosztizálják, mint a fekete (kb. 9-10%) vagy spanyol ajkú (kb. 8%) kortársaikat, és a fiúk körében háromszor gyakoribb a diagnózis, mint a lányoknál.
• Az AI szerepe: Az algoritmus képes volt túllépni ezeken a társadalmi alapú torzításokon, egyenlő esélyt kínálva a korai felismerésre minden gyermek számára.

A fejlesztők hangsúlyozzák: ez az eszköz nem váltja fel a szakorvost. - Ez nem egy AI-doktor – fogalmazott Matthew Engelhard, a tanulmány társszerzője. A cél egy olyan szűrőrendszer létrehozása, amely jelzi a gyermekorvosnak, ha egy páciensre érdemes kiemelt figyelmet fordítani vagy szakemberhez irányítani. 

Már napi 10 perc AI-használat rontja az agyi funkciókat – Megdöbbentő kutatási eredmény, katt ide!

A korai felismerés sorsfordító: a megfelelő időben megértett probléma jobb iskolai teljesítményt, kiegyensúlyozottabb szociális kapcsolatokat és kevesebb mentális egészségügyi problémát eredményez felnőttkorban. Bár a klinikai alkalmazás előtt még további vizsgálatokra van szükség, az eredmények egyértelműek.

Fotók: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• adhd
• ai
• mesterséges intelligencia
• diagnózis
• kutatás
• Gyerek