3 hatalmas butaság, ami a tankönyvekben van

Természetesen nem állítjuk, hogy a tankönyveket nem a legnagyobb körültekintéssel állítják össze szerzőik. Az azonban tény, hogy csak azért nem vonják be azonnal az összes tankönyvet, és írják át őket, mert egy-egy elméletet kissé pontosítanak időközben a tudósok, vagy újabb információk derülnek ki már rég ismertnek hitt régészeti leletekről.

Így aztán könnyen előfordulhat, hogy téves adatokat tartalmaznak, ahogy az is, hogy egy-egy elméletet nem fejtenek ki benne kellőképpen, és ezáltal válnak bizonyos állítások tévessé - mint ahogy a következők is.

Kilenc bolygó található a Naprendszerben

Már az általános iskolai földrajzórákon is tanítják, hogy Naprendszerünk kilenc bolygóból áll - sőt, még a bolygók nevét is fel kell tudni sorolni. Csakhogy ez az állítás téves. Legfőképpen azért, mert egyáltalán nem született még egyöntetű döntés arra vonatkozóan, hogy pontosan mi számít bolygónak - így aztán a számuk meghatározása sem lehetséges.

A legjobb példa erre a Plútó esete: sok helyen még a kilencedik bolygóként taglalják, ám ma már a legkonzervatívabb csillagászok is elismerik, hogy a Plútó tudományos alapokon nem nevezhető bolygónak. Már a felfedezői sem voltak teljes mértékben meggyőződve erről, ezért hivatalosan 1930-ban TNO-nak nevezték, azaz Neptunuszon túli objektumnak. Ennek oka, hogy egyrészt sokkal kisebb, mint a másik nyolc bolygó - azok holdjainak többsége is nagyobb a Plútónál -, pályája is rendhagyó, hiszen teljesen más síkban mozog, továbbá összetétele is más.

Csupán egy kis jéggömb, annak a legalább 60 ezer üstökösszerű kis objektumnak az egyike, melyek a Kuiper-övet alkotják, közvetlenül a Naprendszer szélén.

A golyóstoll magyar találmány

Birónak is nevezik külföldön a golyóstollat, és a legtöbben tudják is, hogy miért: a magyar Bíró László találmánya ez, mely megváltoztatta az írás kultúráját. Az írás igen nehézkes volt ugyanis a golyóstoll előtt: a töltőtollakat rendszeresen meg kellett tölteni, hajlamosak voltak a szivárgásra, a tus pedig csak lassan száradt meg a papíron.

Ezeket a problémákat hivatott kiküszöbölni a golyóstoll - csakhogy egyáltalán nem Bíró Lászlónak köszönhetően.
Egy John J. Loud nevű bőrcserző hozott létre elsőként 1888-ban egy olyan tollat, melynek tollhegyét egy forgó golyó alkotta. Az efölött elhelyezett tartály tintája folyamatosan érintkezett a golyóval. Bár ez a toll is szivárgott némiképp, jóval hatékonyabban és könnyebben lehetett írni vele, mint a töltőtollakkal vagy a tussal. Loud azonban nem fejlesztette tovább találmányát.

Mindeközben a magyar testvérpár, Bíró László és György is alkotott egy olyan tollat, melynek golyója forgás közben hiba nélkül továbbította a nyomdafestéket, csakhogy ők szabadalmaztatták is találmányukat 1938-ban Magyarországon. 1940-ben Argentínába emigráltak, és ott is bejegyeztették a tollat, ami 1945-ben indult világhódító útjára, biro néven.

Einstein érdeme a relativitás elmélete

Albert Einstein egyike azoknak a hatalmas koponyáknak, akiket sosem felejt el az emberiség, többek között a relativitás elméletének köszönhetően. Még annak ellenére is, hogy egyáltalán nem ő találta ki először. A relativitás elméletét elsőként Galileo Galilei említette a Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról című munkájában, még 1632-ben.

Ez volt az úgynevezett abszolút nyugalom elmélete: eszerint minden tárgy természetes állapota a nyugalom, és, ha sorsára hagyják, minden tárgy vissza is kerül ebbe a nyugalmi állapotba. A relativitás elmélete kimondja, hogy minden tárgy mozgása relatív a többi mozgásához képest, és annak meghatározása, hogy valamely tárgy nyugalomban van-e, pusztán megállapodás kérdése. Ebből következően nem állítható, hogy valamely tárgy sebessége abszolút - csak relatív lehet, valamely más tárgyhoz viszonyítva.

Albert Einstein igazi érdeme nem az volt, hogy felállította a relativitás elméletét, hanem az, hogy felfedezte, hol tévedett Galilei a sajátjában. Einstein 1905-ös munkájában írt először speciális relativitás-elméletről, általános relativitás-elméletről szóló munkáját pedig, melyben a speciális relativitás-elméletet nagy formátumú jelenségekre, például a gravitációra vonatkoztatta, tíz évvel később, 1915-ben publikálta.

• tudomány
• tévhit
• kutatások
• érdekességek a világból
• Terasz