Az évezred legfurcsább nyara volt az idei: a meteorológusok is szokatlannak tartják
A meteorológiai szolgálat szerint a 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma.

- 8 kortalan ruhadarab, ami nem hiányozhat a tavaszi ruhatárból: egyszerűek, mégis felpezsdítik a megjelenést »
- Egyedi tervezésű ruhák narancshéjból és banánrostból: itt nézheted meg az ingyenes divatkiállítást »
- A 32 éves Emma Roberts elsütötte a tavasz legnőiesebb divatirányzatát: ilyen bájos és vidám tud lenni egy színes, virágos ruha »

- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Melyik magyar város látnivalója Gázi Kászim pasa dzsámija? 8 kérdés az ország neves helyeiről
- 3 európai ország, ahova kevés magyar utazik, pedig érdemes lenne: igazi gyöngyszemek
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Fontos változás jön a magyarországi utakon: komoly büntetést kaphat, aki nem tud róla
Idén nyáron csak egy, de szokatlanul hosszú hőségperiódus volt Magyarországon - írta legfrissebb elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve: a klimatológiai adatsorokat vizsgálva a 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma. Az 1970-es évek nagyon kiegyenlített nyarain a hőségnapok száma - amikor a hőmérséklet 30°C fölé emelkedik - még a tízet sem érte el.
A 2000-es években számuk nem egyszer a 35-40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekordnak számító 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérséklet 30°C fölé. Azt írták: idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban. Ezzel együtt megjegyezték: míg a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, idén egy szokatlanul hosszú hőségperiódus volt tapasztalható.

A július végén kezdődött hosszú kánikulának egy augusztus 24-én érkező hidegfront vetett véget. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településen július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30°C-ot. Erre - mint kiemelték - a 20. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.
Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt a hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül volt 30°C-nál melegebb. A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy bár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológus szemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe.
A nyár folyamán - az elmúlt évekkel ellentétben - szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg. Sőt az eddig mért legmagasabb hőmérséklet, a Budakalászon augusztus 9-én mért 36,6°C a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték - írták.
Nézd meg ezt is - Ijesztő látvány a Duna száraz medre
A tartós kánikula miatt több helyen is megdőlt a legalacsonyabb vízállás rekordja, és volt, ahol még a meder alja is láthatóvá vált.
OLVASD EL EZT IS!

- klímaváltozás
- antarktisz
Olyasmi derült ki az antarktiszi óceánról, ami alapjaiban változtatja meg a tudományt

- föld
- környezetvédelem
2 Földre lenne szükség ahhoz, hogy kiszolgálja a magyarok életmódját

- ausztria
- időjárás