2 ezer éves múmiák hajjal és ruhában - Fotókon a felfedezések
Páratlan leletnek számítanak azok a tökéletesen konzerválódott testek, melyek felett megállt az idő.

Ez is érdekelhet

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Színésznők, akiket az egész ország imád (x)

Egyedülálló szolgáltatásokat kínáló, újépítésű lakások a XIII. kerületben: Idén extra kedvezménnyel! (x)

Tudod már, hol egyél október 8. és 13. között?

beauty and style

Egyszerű őszi smink, amit mindenki el tud készíteni »

A szupermasni most a legmenőbb az Instán – Így tedd a hajadba, hogy nőies legyen »

Palvin Barbi formás lábait mutogatta: egy kis ízelítőt adott a legújabb harisnyadivatból »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az idők folyamán legalább ezer, többnyire kitűnő állapotban fennmaradt holttestet emeltek ki Európa mocsaraiból, a legrégibb mintegy 7000 éves. A rajtuk talált bilincsnyomok és sebesülések azt bizonyítják, hogy nem mindegyikük halt meg természetes halállal. Vajon hogyan maradhattak fenn ezek a tetemek olyan jó állapotban, hogy sok esetben csak a rendőrség tudta megállapítani, valóban nem napjainkban elkövetett gyilkosságok áldozatairól van szó?

A 2000 éves Vörös Franz
Az 1900-as években akadtak rá
A németországi Emsland
Így nézhetett ki Vörös Franz

2000 éves holttest, tökéletes állapotban

A legszebb férfikorban hunyt el, miként azt kezdődő kopaszodása bizonyítja. Ha fogsorát még ajkak takarnák, és bőre nem színeződött volna el fénylő feketére, akkor azt hihetnénk, hogy a régészek által Vörös Franznak elnevezett személy csak nemrég halt meg. Az 1900-ban, az emslandi tőzegfejtő területén megtalált holttest körülbelül i. sz. 200 óta nyugodott a mocsár mélyén.

A félelmetes külsejű lelet annak köszönheti nevét, hogy haját a mocsári vízben található huminsavak vörösesbarnára színezték. Kitűnő állapotát pedig a mocsárnak köszönheti, ahogy az európai mocsári leletek nagy része is. Az ok egyszerű: egyrészt a mocsárvízben alig található oxigén, viszont számos különböző szerves savat tartalmaz. Ebben a környezetben a rothadást okozó baktériumok nem tudnak szaporodni. Így a holttestek éppoly kevéssé bomlanak el, mint azok a mohák, füvek vagy fák, melyek a mocsárban elhalásuk után idővel az egyre vastagodó tőzegrétegek formájában rakódnak le.

A tőzeg konzerváló ereje

Idővel a tőzeg egyre több vizet von ki a testből, minek következtében a bomlási folyamatok még tovább lassulnak, sőt, gyakran teljesen leállnak. A huminsavak az emberi bőrt feketés-barnás színűre cserzik, a múmia izmai és belső szervei pedig összezsugorodnak.

A leletek körzetében végzett ásatások arra utalnak, hogy a mumifikálást a régmúlt idők hóhérai, illetve az áldozatot bemutató papok találták fel, méghozzá véletlenül, amikor is a halottak testét hosszú farudakkal a víz alá nyomták.

Az időjárás konzerválta

Igen gyakran a véletlen, a halál helyszínének földrajzi környezete idézi elő a mumifikálódást. Ez nem csak a mocsári holttestek esetében történik így: számos helyen, ahol a talajvíz közel ér a földfelszínhez, az eltemetett tetemek alig bomlanak fel, és a kutatók számára igen jó vizsgálati tárgyként szolgálnak az ősi kultúrák kutatásában.

Különösen alkalmas feltételeket biztosítanak a test mumifikálódásához - többek között - a szélsőségesen száraz vidékek, mint például a sivatagok. Így a kínai Góbi sivatagban, Sinkiang tartományban talált kiszáradt múmiák azt bizonyítják, hogy már 3500 évvel ezelőtt - sokkal korábban, mint ahogy Marco Polo erre járt - létezniük kellett kereskedelmi kapcsolatoknak Ázsia és Európa között. Egyes textíliák ugyanis a közép-európai térségből származtak.

Példátlan információkkal szolgálnak a tudománynak

A mumifikálódott holttestek igen értékes információkkal szolgálhatnak a tudomány számára, nem véletlen, hogy az igazi múmiákat világszerte kiemelkedő tudományos érdeklődés övezi, és a legmodernebb orvosi-műszaki módszerekkel vizsgálják őket. Egy, a floridai mocsarakban talált 7000 éves tetem segített például annak a kérdésnek a tisztázásában, hogy honnan származnak Amerika őslakosai, az indiánok. A génvizsgálat egyértelmű rokonságot mutatott a japán őslakosok génállományával.

De a múmiáknak köszönhetően derült ki az is, hogy az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a magas vérnyomás semmiképp sem a modern világ kísérőjelenségei, hanem már az ókori, Nílus-menti civilizációt is sújtották. A környezeti ártalmak okozta betegségek is számos ember gyötrelmes halálához vezettek: sok múmia tüdeje fekete volt a koromtól - az egyiptomi házakban található számtalan nyitott tűzhely következményeként.

Fotó: emsland.files.wordpress.com, show.me.uk, bloggang.com, thedrawbridge.org.uk, abcnews.com, catdirtsez.blogspot.com, centralasiatraveler.com, languagelog.ldc.upenn.edu.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

Ezt is szeretjük